KÓSTOLJ- ÉS KORTYOLJ BELE JAPÁNBA!
Bevallom, egészen a múlt hétig, a MakiFood főzőiskola meglátogatásáig, nem hallottam a híres-neves japán sörről, az Asahi-ról. Mentségemre legyen szólva, nem vagyok nagy sörfogyasztó, bár minden gasztronómiai újdonság felkelti az érdeklődésem. Ám az Asahi sörmárka csak itthon újdonság. Talán meglepő, hogy a japánokat a világ legnagyobb sörfogyasztói között tartják számon. Nem ritka, hogy az étkezésekhez egy jéghideg pohár sört fogyasztanak, ami nagyrészt az ország legnépszerűbb sörének, az Asahi Super Drynak is köszönhető.
Csapolt változatát volt szerencsém megkóstolni és meg kell mondjam, a főzés hevében nagyon jólesett! Engem a búzasörre emlékeztetett leginkább, mivel nem keserű, inkább lágy ízhatású. Mint megtudtam, a friss, száraz jellegét úgynevezett Karakuchi ízjegyeinek köszönheti, ezáltal a legkülönbözőbb fogások kitűnő kísérője lehet.
Ha kedvet kaptatok a japán ízekhez, látogassatok el a MakiFood főzőiskolába, vagy szerezzétek be az alapanyagokat a nagyobb szupermarketekben, ázsiai üzletekben és vágjatok bele! Íme Maki Stevenson séf, a főzőiskola tulajdonosának tippjei:
5+1 TIPP, HA OTTHON IS PRÓBÁLKOZNÁL A JAPÁN KONYHÁVAL
1. A sushi rizs, mely nemcsak sushihoz jó
Magyarországon a japán típusú rizst gyakran sushi rizsnek nevezik – ez azonban nem jelenti azt, hogy mást ne készíthetnének belőle, például a japán rizses egytálak, a donburik alapját is ez képzi. A rizs kiválasztásánál fontos szempont, hogy a szemek ne legyenek nagyon töredezettek, vagy éppen sárgák, mert ez utóbbi oxidációra utalhat. A rizs szereti, ha sötét, hűvös, levegőtől elzárt helyen tároljuk. Erre tökéletesen megfelel egy jól zárható tároló edény vagy egy tiszta pet palack. Ha a rizst előzetesen szeretnénk megfőzni és lefagyasztani, fontos, hogy adagonként csomagoljuk műanyag zacskóba. Felhasználáskor az egyes adagokat aztán újra gőzölhetjük vagy mikrohullámú sütőben is felmelegíthetjük.
Maki Stevenson séffel, a MakiFood főzőiskola tulajdonosával
2. Édesebb az édesszájúaknak, sósabb a sós ízek rajongóinak: a változatos szójaszósz
Ázsiában szinte minden országnak megvan a saját szójaszósza. Ami a japán szójaszósz különlegességét adja, az a hozzáadott búza és a fermentáláshoz használt koji baktérium. A japán szója íze a talán közismertebb kínai változatnál: némileg édesebb, és kevésbé sós. Bármilyen szójaszószt is vásároljunk, fontos, hogy hűvös, sötét helyen, és ha már kinyitottuk, hűtőben tároljuk. A minőség megőrzése érdekében érdemes egy hónapon belül felhasználni.
3. Sokoldalú, de frissen a legjobb: a miso
Nem könnyű kiválasztani a megfelelő misót abból a széles kínálatból, ami ma akár Magyarországon is elérhető. A színe azonban – mely a szinte fehértől az egészen sötét, vörösesbarnáig terjed – adhat némi támpontot a sósság és édesség kérdésében. Minél sötétebb színű, annál sósabb, és minél világosabb, annál enyhébb ízű a termék. A misót hűtőben, levegőtől elzárt tégelyben tároljuk. Idővel tovább fog erjedni, ezért ha rövid időn belül nem használjuk fel, érdemesebb fagyasztóba tenni.
Tipikus japán konyhai alapanyagok
4. Nem mindegy a minőség, ha soba tésztáról van szó
A legtöbb ázsiai országéhoz hasonlóan a japán konyha is sokféle tésztát használ a rizs mellett. Az egyik legismertebb a részben vagy egészben hajdinalisztből készült soba. Amikor szárított soba tésztát vásárolunk, a vásárlói tájékoztatón, a hozzávalóknál különösen figyeljünk arra, hogy az adott tészta mennyi hajdinát tartalmaz. A legtöbbre értékelt fajta kizárólag hajdinalisztből készül, de soha ne vegyünk olyat, amelyben 30%-nál kevesebb a hajdina.
5. Sanbaisu, mely jóval több lehet, mint japán étel alapanyaga
A sanbaisu a japán konyha egyik gyakran használt ízesítője. Szójaszósz, rizsecet és mirin (főzésre használt édes sake) általában 1:1:1 arányú keveréke, amelyet leginkább zöldségek, halas ételek és tenger gyümölcsei elkészítésénél alkalmaznak. Érdekesség, hogy jól használható a magyar uborkasaláta ízesítéséhez is.
Készül az Ebi Shinjou (gőzölt rákos halgombóc) és a Miso Kushi
