A MAGYAR NŐKNEK CSUPÁN TÖREDÉKE JÁR RENDSZERESEN EMLŐSZŰRÉSRE – DERÜL KI EGY FRISS KUTATÁSBÓL
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a 35 évesnél idősebb magyar nők 44 százaléka még sosem járt emlőszűrésen, a fiatalabb nők körében ez az arány 80 százalék. A megkérdezettek harmada soha nem végez önvizsgálatot, nagy részük nem is tervezi. A családi érintettség sem növeli a szűrésre járási hajlandóságot: a veszélyeztetettebb, idősebb korosztály harmada akkor sem jár emlőszűrésre, ha volt a családban emlőrákos megbetegedés, a fiatalabbak körében ez az arány még sokkal magasabb.
Sokszor hallhattuk már, hogy a rendszeres szűrés – a mellrák korai felismerése – életeket menthet, mégsem vesszük komolyan! Országos, reprezentatív kutatás vizsgálta a magyar nők emlőszűréssel kapcsolatos szokásait, szűrési hajlandóságát és ismereteit. Az Affidea Magyarország megbízásából készült felmérés aggasztó képet ad a magyarok nők emlőrákkal és emlőszűréssel kapcsolatos attitűdjéről.
Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése. Hazánkban évente mintegy 7300-7500 új tumort diagnosztizálnak[1], vagyis minden nyolcadik magyar nő ebben a betegségben szenved. Korai felismeréssel és kezeléssel az emlőrák ötéves túlélési arány a meghaladja a 80 százalékot[2], ezért a rendszeres szűrővizsgálatok és az önvizsgálat kulcsfontosságú.
Az ultrahangos emlővizsgálatra járás hajlandóságát a kutatás a 20 és 35 éves nők körében vizsgálta, mivel ők az a korosztály, akiknek javasolt az ultrahanggal történő emlőszűrés. A mammográfiás emlőszűrés a 35 év feletti nőknek javasolt, ezért a kutatás mammográfiára vonatkozó kérdéseit csak ennek a korosztálynak tették fel. Elkeserítő eredmény, hogy az összes fiatal válaszadó 80 százaléka még sosem járt ultrahangos emlőszűrésen. Az idősebbek körében 44 százalék azok aránya, akik még sosem jártak mammográfiás szűrésen, pedig ők az a korosztály, akiknél magasabb az emlőrák kialakulásának valószínűsége.
Fiatal nők: szorosan összefügg az iskolai végzettség és a szűrési hajlandóság
A kutatás azt találta, hogy szoros összefüggés van az iskolai végzettség és a szűrési hajlandóság között a 35 évesnél fiatalabbak körében. A nyolc általánost végzett, 35 évnél fiatalabb válaszadók 86 százaléka még sosem járt szűrésen, ebből 61 százalék mondta azt, hogy nem is tervezi, hogy elmegy. Minden negyedik válaszadónak viszont szándékában áll szűrésen részt venni. A szakmunkás végzettséggel rendelkezők körében szintén nagyon alacsony a szűrési hajlandóság: majdnem 80 százalékuk még sosem járt emlő ultrahangon, és csak minden ötödik megkérdezett tervezi, hogy elmegy. Az érettségivel rendelkezők 84 százaléka még sosem járt ultrahangos emlőszűrésen, de a megkérdezettek több mint fele tervezi, hogy elmegy.
A fiatal korosztály körében a diplomások között a legalacsonyabb a szűrés elutasítása, mindössze minden ötödik diplomás válaszadó mondta azt, hogy még sosem volt ultrahangos szűrővizsgálaton, és nem is tervezi, hogy elmegy. Körükben a legmagasabb azok aránya, akik legalább néhány évente járnak szűrésre; 28 százalék.
“A magyar társadalom egészségtudatossága nagyon alacsony fokú. A hiányos egészségnevelés, az információhiány és a téves információk nehezítik a szűréssel foglalkozó szakemberek munkáját. A fiatalabb korosztály jellemzően már panaszokkal érkezik hozzánk emlőszűrésre, vagy családi érintettség okán. A panaszmentes, megelőzési céllal érkező fiatal páciensek száma sajnos nagyon alacsony. A rendszeresen megszólított, állami finanszírozású szűrésre hívott korosztály sem jelenik meg megfelelő arányban a szűrővizsgálatokon, így a fiatalabb korosztályok, akik nincsenek annyira célkeresztben, s akik számára nincs annyiféle alkalom és csatorna a rendszeres emlőszűrés fontosságának hangsúlyozására, még kevésbé mutatnak aktivitást ezügyben. Intenzívebb edukációval lehetne javítani az arányokon.” – mondta a több mint húszéves emlőszűrési tapasztalattal rendelkező Dr. Bagi Róbert, az Affidea Magyarország radiológus szakorvosa.
Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy nincs jelentős különbség a szűrési hajlandóság és az iskolai végzettség között, ha mammográfiás szűrésről van szó, vagyis a 35 év felettiek esetében. Még a diplomások körében is csak 62 százalék azon válaszadók aránya, akik legalább néhány évente járnak mammográfiás szűrésre, ami alig magasabb, mint a nyolc általánost végzettek 56 százalékos aránya.
A lakosság harmada magánegészségügyi intézménybe megy
Az összes fiatal válaszadó egyharmada magánegészségügyi szolgáltatónál veszi vagy venné igénybe a szűrési lehetőséget, a többség viszont állami ellátásba jár. Az idősebbek körében mindössze 17 százalék veszi vagy tervezi igénybe venni a magánellátást. Ennél a szűréstípusnál is szoros összefüggés van a legmagasabb iskolai végzettség és a választott intézmény típusa között: a diplomás fiatalok körében jóval magasabb a magánellátás igénybe vétele vagy ennek megfontolása; 43 százalék, és jelentősen alacsonyabb az állami ellátásban gondolkodóké: csupán 57 százalékuk jár állami szakrendelésre. A 35 évnél idősebbek körében a szakmunkás végzettségűek mindössze 6 százaléka megy magánellátásba, a diplomásoknál ez az arány a legmagasabb: 23 százalék. Az összes magánellátásba járó 95 százaléka 30 ezer ft alatt költ a vizsgálatokra.
A fiatalok azért nem végeznek önvizsgálatot, mert nem tudják, hogyan kell
A kutatás vizsgálta az emlő önvizsgálattal kapcsolatos ismereteket és gyakorlatokat is, mivel az önvizsgálattal jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy későn veszik észre a daganatos elváltozást. Az összes válaszadó közel harmada sosem végez önvizsgálatot, szintén harmaduk csak nagyon ritkán és 38 százalék legalább évente néhányszor. A 20-35 évesek körében kiugróan magas azok aránya, akik azért nem végeznek önvizsgálatot, mert nem tudják hogyan kell: a válaszadók 15 százaléka mondta ezt. A 35 felettieknél ez az arány szerencsére nagyon alacsony: mindössze 4 százalék. A diplomások körében a legmagasabb az évente legalább néhány alkalommal önvizsgálatot végzők aránya: 47 százalék. A nyolc általános végzettek körében csupán minden negyedik végez valamilyen rendszerességgel önvizsgálatot. Az összes megkérdezett 65 százaléka nem is tervezi, hogy emlő önvizsgálatot végezzen, negyedük már próbálkozott, de nem tudja, hogy jól csinálta-e.
Akkor sem járnak szűrésre, ha volt a családban emlőrákos megbetegedés
A válaszadók 63 százaléka mondta azt, hogy a családjában nem volt emlőrákos megbetegedés, 16 százalékuk pedig nem tudja, hogy volt-e. Az információhiány a 8 általános és szakmunkás végzettségűek esetében a legnagyobb: mindkét csoportban a megkérdezettek negyede mondta azt, hogy nem tudja, hogy előfordult-e a családjában emlőrák. A diplomásoknál ez az arány csak 11 százalék.
A kutatás vizsgálta a családi érintettség és a szűrésre járási hajlandóság közti összefüggést is és lesújtó eredményekre jutott. Azoknak a 35 év alatti válaszadóknak, akiknek a családjában volt emlőrákos megbetegedés, több mint 73%-a még sosem volt ultrahangos emlővizsgálaton, vagyis az esetleges genetikai kockázat sem motiválja őket a szűrésre. A 35 év feletti válaszadóknál ez az arány jóval alacsonyabb, viszont tekintve, hogy az ő korosztályuk a legveszélyeztetettebb, ez az arány is meglehetősen elkeserítő: az emlőrákos családtaggal rendelkező idősebb válaszadók 37,7 százaléka még soha nem járt mammográfiás szűrésen. Hiába van emlőrákos megbetegedés a családjukban, a 35 év feletti nőknek csupán közel negyede jár évente szűrésre.
Az Affidea Magyarország ajánlása alapján a nőknek 35 éves kor felett évente ajánlott mammográfiás szűrővizsgálaton részt venni. Ezt 45 éves kortól 65 éves korig kétévente népegészségügyi szűrés keretében, ingyenesen is megtehetik.
A felmérés az Opinio piackutató applikációval készült 2024. szeptember végén. A kutatásban 1134 fő vett részt, melyből 630 volt nő. Az eredmények országosan reprezentatívak a 16-69 éves, okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint.
[1] https://onkol.hu/emlo-es-lagyresz-daganatsebeszeti-osztaly/
[2] https://semmelweis.hu/esk/2023/10/02/oktober-az-emlorak-elleni-kuzdelem-honapja/
