10+1 ÉRDEKES TÉNY, AMIT VALÓSZÍNŰLEG NEM TUDSZ A MÉHEKRŐL
Március 10-én a beporzókat május 20-án a méheket ünnepeltük világszerte. Ezekkel a világnapokkal a méhekre és szerepükre a világ élelmiszer-termelésében hívják fel a figyelmet, ami azért nagyon fontos, mivel egyre több civilizációs környezeti tényező veszélyezteti az életkörülményeiket. Az elmúlt évtizedekben méhek tömege tűnt el bolygónkról, a terméshozam pedig jelentősen csökkent azokon a területeken, ahol megfogyatkoztak a vadon élő beporzó rovarok, hiszen a házi méhek nem tudják őket maradéktalanul pótolni. A legszomorúbb példa erre Kína Szecsuan tartománya, ahol a méhpopuláció számánakdrasztikus csökkenése miatt az emberek saját maguk, manuálisan végzik a gyümölcsfák beporzását, apró ecsettel haladva, virágról-virágra.
Gál Attila, a BeoBee Méhészet vezető méhésze szerint “Újra és újra rá kell döbbennünk, hogy a méhek milyen fontos szerepet töltenek be a
természet körfogásában és saját életünkben. Érdekes és csodálatos tulajdonságaik csak tovább növelik tiszteletünket és rajongásunkat
irántuk. Örülünk, ha ehhez a rajongáshoz minél több méz-imádó csatlakozik az év minden napján!”
A méhek nemcsak hasznos beporzást végző élőlények, de számos érdekes és meglepő tulajdonságuk is van: A BeoBee Méhészet 10 olyan érdekes tényt gyűjtött össze a méhekről, amelyekről talán még sosem hallottál.
- A méhek született matematikusok: A méhkaptárban teljesen azonos méretű sejteket építenek, amelyekben a nektárt gyűjtik össze, de képesek kiszámolni a távolságot, a szögeket és azt is tudják, hogy a Föld gömbölyű!
- A méhek szuper GPS-el rendelkeznek: Hihetetlen memóriájuk segít nekik megtalálni a virágokat és visszajutni a kaptárba. Emlékeznek a kaptárok körüli tájelemekre, például csatornákra és utakra. Amikor egy ismeretlen területre repülnek, megvizsgálják a tájelemeket és összehasonlítják az ismert tájjal, és ezek mentén repülve keresik a hazautat. Képesek az útvonalakat is rögzíteni, így, ha egy virágmezőt találnak, könnyen megtalálják az utat vissza, ugyanabba a kaptárba.
- A méhek rendkívül szervezettek: A méhek egy nagyon szervezett hierarchikus rendszerben élnek, melynek feje a méhkirálynő. Minden méhnek megvan a maga feladata a kaptárban. A dolgozók is nőneműek, életük során megannyi tevékenységben vesznek részt, a kaptár építésétől és őrzésétől kezdve a virágpor gyűjtéséig. A herék két feladatra koncentrálnak: táplálkoznak és megtermékenyítik a királynőt.
- A méhek rászolgáltak a nevükre, nagyon szorgosak: 1 kg méz mennyiséghez átlagosan 50-100 ezer alkalommal kell kirepülniük, de hála a méhek fáradhatatlan munkájának, egy méhcsalád az ehhez szükséges virágport nagyon rövid idő alatt, kevesebb, mint egy nap alatt képes összegyűjteni. Egy mézelő méh 50-100 virágot keres fel egy gyűjtőút során, és akár 3-5 kilométert is képes repülni egy alkalommal.
- A méhek tánccal kommunikálnak: A méhek tánca rengeteg információt tartalmaz. Tájékoztatja a társakat a táplálék helyéről, irányáról, távolságáról és még a minőségéről is. Ha egy méh talál egy virágmezőt, akkor hazatérve táncolni kezd a többi méhnek, és a tánc irányával és ritmusával információt ad át arról, hogy hol található a virágmező és milyen messze van.
- A méhek látása rendkívül fejlett: A méhek érzékelik a tárgyak alakját, az ultraibolya fényt, felismerik a fekete, fehér, sárga, kék, zöld színeket, amelyek mind segítenek nekik a virágok azonosításában.
- A méhek képesek megállni a levegőben: A méhek a szárnyuk segítségével tudnak repülni, de nemcsak előre, hanem hátrafelé és oldalra is tudnak manőverezni, és még egyhelyben is képesek lebegni a levegőben.
- A méheknek finom hőmérséklet-szabályozó rendszerük van: Képesek szabályozni a kaptár hőmérsékletét is. Télen fürtökbe rendeződnek, és ha lehűl a levegő, sűrűbb szárnycsapásaikkal emelik a kaptár belső hőmérsékletét, óvva magukat és a királynőt.
- A méhek a számítástechnika világát is inspirálták: Az úgynevezett “méh-algoritmus” (bee algorithm) nevű módszer, amelyet a mesterséges intelligencia és a robotika terén használnak, a méhek táplálékszerző viselkedéséből inspirálódik.
- A méhek már évezredek óta velünk vannak: A méhek legősibb ábrázolása kb. 16 000 évvel ezelőttről származik. Egy spanyolországi barlangban található sziklarajz egy fiatal lányt ábrázol, aki épp lépes mézet szed egy üregből, miközben apró méhek zengik körül. Az ókorban pedig a balzsamozástól kezdve az étel ízesítésig már sok mindenre használták a méhek ajándékát!
10+1 A beporzók nemcsak a méhek: A beporzók olyan állatok, akik a virágok hímivarú szerveiről szállítják a polleneket a nőivarú szervekre, lehetővé téve ezzel a növények szaporodását. Az állatok birodalmának legismertebb beporzói a méhek, amelyből csak hazánkban kb. 700 méhfaj található meg! Ám a beporzó állatok között hangyákat, lepkéket, szúnyogfajokat, és nagyobb állatokat is találunk. A madarak közül a fürge röptű kolibri például a legszorgosabb beporzó, aki a méhekhez hasonlóan mintegy véletlenszerűen hordja magával a növények pollenjét táplálékszerző körútja során. Az egzotikus területeken pedig olyan denevérfajokkal is találkozhatunk, akik szintén részt vesznek a honos növényfajok, mint a banánfa vagy a datolyapálma szaporításában. A beporzók által elvégzett éves munka globális értékét mintegy 46 000 milliárd forintra becsülték!
Így segíthetjük a beporzókat:
Alakítsunk ki házi méhlegelőt a saját kertünkben vagy balkonunkon: kerítsünk el egy kis sarkot a kert végében, balkon sarkában, ahova méhcsalogató növényeket ültetünk – ilyen például az árvácska, a borsmenta vagy a közönséges levendula.
Itassuk is őket! A kert/terasz dísze lehet pl. egy kerámia itató, ahová a beporzók, rovarok, madarak is járhatnak inni. Készítsünk méh-hotelt vagy darázsgarázst, ahol ezek a rovarok saját életteret tudnak kialakítani! Erre számos példát találhatunk az MME honlapján.
