ÍGY ALAKULT A BOLDOGSÁG A PANDÉMIA ALATT
A járványügyi helyzet bizonytalanságai és a közösségi távolságtartás alatt sokan elkezdték átgondolni és újraértékelni, hogy mi fontos számukra és mi teszi őket boldoggá. Az Algida boldogságkutatásában ezeket a szempontokat vizsgálták meg 12 országban, több mint 12 500 válaszadó részvételével. Az eredmények alapján a vagyoni helyzetnél és státusznál sokkal fontosabbá váltak a kapcsolatok, amelyek ebben a speciális időszakban is képesek erősödni.
1. Megváltozott a boldogságról alkotott képünk
A pandémia sok minden más mellett az emberek boldogsággal kapcsolatos gondolkodásmódját is befolyásolta. A kitöltők 65 százalékának megváltozott a járványügyi helyzetből adódóan a boldogságról alkotott képe – legyen szó arról, hogy új kapcsolatokat alakítottak ki a szomszédokkal vagy ismét elkezdtek beszélgetni a régi barátokkal. Leginkább a fiatalabb korcsoportoknál (25-34 évesek) volt ez megfigyelhető: 70 százalékuknál változott meg ez a perspektíva.
2. Többet ér a boldogság
Az Algida Boldogságkutatásában a résztvevők 78 százaléka úgy gondolta, hogy a boldogság és a jólét fontosabb a pénznél. A modern társadalom gazdasági fókusza miatt sokszor túl nagy jelentőse van az anyagiaknak – ami természetesen számít, de ha az alapvető szükségletek kielégülnek, a boldogság lesz a prioritás. Ezt mutatja az is, hogy például a 2020-as World Happiness Report eredményei szerint a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok nincsenek a 10 legboldogabb nemzet között.
3. Kormányzati szerepvállalás
A kutatás alapján a kitöltők 63 százaléka szeretné, hogy a kormányzat helyezze a lakosság boldogságát a gazdasági célok elé. Már több ország is próbálkozott azzal, hogy a boldogság fontosságát hangsúlyozza és kiemelje: Új-Zélandon például a kormány elfogadta a lakosok mentális egészségét támogató jóléti költségvetést, az Egyesült Királyságban pedig boldogságindexet vezettek be.
4. Közeli kapcsolat, fizikailag távol
A válaszadók 58 százalékát az emberi kapcsolatok teszik igazán boldoggá, és ez az, ami leginkább befolyásolta a hangulatukat a járványügyi helyzet alatt. A pandémia hatására sokan felismerték, hogy a társas kapcsolatoknak milyen fontos hatása van a boldogságukra. Míg korábban jellemző volt egy-egy találkozó folyamatos elnapolása, most időt tudnak szánni arra, hogy – akár videochaten – beszélgessenek a barátaikkal, szeretteikkel.
5. Fontos az összetartás
Az erős közösségeknek jelentős hatása van a boldogságra – ettől függetlenül sok esetben, főleg az idő múlásával elhanyagolják ezeket a csoportokat. Az Algida Boldogságkutatása alapján a lezárások előtt a kitöltők 76 százaléka jobban ismerte a celebek, hírességek életét, mint a saját szomszédjának a mindennapjait. Ez azonban megváltozott a pandémia alatt, amikor a közösségi összetartozás még hangsúlyosabb lett.
Ezt mutatja, hogy a kitöltők 62 százaléka a járványügyi helyzet miatt a közösség aktív tagja lett. Ez kifejezetten igaz a fiatalabb generációkra (25-34 évesek), akik sokkal jobban beilleszkedtek a csoportokba, mint eddig valaha. A közösségek összetartó és segítő szerepe egyre inkább erősödik, és ezzel együtt növekszik az idegenekkel szembeni együttérzés is. Jó példa erre, amikor idehaza is megtapsolták az egészségügyi dolgozókat országszerte, vagy hogy a fiatalok segítettek bevásárolni az időseknek, de nem feledkezhetünk meg a felelős nagyvállalatok folyamatos segítségnyújtásáról sem.
Az Unilever legújabb jégkrémcsaládjának, az Algida Smile-nak is az a célja, hogy minél több vidám pillanatot nyújtson a családoknak, és hogy jó ár-érték arányú termékei révén a jégkrémet mindenki számára elérhető örömforrássá tegye.
