Interjú Rábaközi Andreával
– Hogy látod, Andrea, ma Magyarországon miért nincsenek olyan mindenki által ismert, nagyrabecsült és közkedvelt hazai topmodellek, mint amily Te voltál és a kortársaid, Cseh Myra, Epres Panni, Vámosi Viktória?
– Itthon leszűkültek a lehetőségek, hígult a piac, megszűntek a cégek, amelyeknek annak idején tavasszal-ősszel annyit dolgoztunk, hogy alig győztük! Aki tehetséges, fiatal és karrierista a külföldet választja, már csak anyagi okokból is. Több szempontból is fontos tehát a tradicionális értékeit visszaállítani. A modell karrierrel egykor egzisztenciát lehetett teremteni.
– Vagyis elismert szakma volt, amiből meg lehetett élni?
– Pontosan. A mi időnkben fontos volt a papír megszerzése, mert az bizonyos presztízzsel egyúttal magasabb fizetéssel is járt. A Baross Imre Artistaképző Szakiskola Modell-manöken osztálya még igazi szakmunkás képzés volt, 1 éves időtartamban. Leginkább a színpadi mozgás elsajátítása volt a cél, némi fotózásos gyakorlattal. Az iskolába nem nyert felvételt semmilyen akt tevékenységet végzett lány, senki, akinek kétes volt a múltja. És érdekes módon a szépségkirálynők is más kategóriába sorolódtak. Színházi tánc és koreográfia tanárok tanítottak bennünket, és elismert fotóművészek.
– Ezzel szemben ma már szinte semmi nem kell hozzá…
– Manapság rengeteg iskola van, felhígult a szakma, nincsen a képzéseknek értéke. Sok a magát modellnek mondó, önjelölt lány. Ad hoc tanulással, némi szerencsével, esetleg egy kis rutinnal, szinte bárki kipróbálhatja már magát. Természetesen itt is, mint mindenhol a tehetségesebb marad talpon, jut munkához, tud belőle esetlegesen megélni. De sajnos, nagyon sok a színvonaltalan munka, minden lim-lomot lányokkal reklámoztatnak. Ingyen, vagy súlyosan érték alatt dolgoznak a “modell lányok”. Tudás, és tradíció híján pedig színvonal és megbecsülés sincs.
– Jól gondolom, hogy a divatiskoláddal szeretnéd visszaadni a szakma becsületét?
– Ha betoppan egy ígéretes tehetség, akkor sincsen mögötte tudás, gyakorlat, rutin, nem hasznosítható az adottság, amivel született. Ezeknek a lányoknak volna szüksége egy jó iskolára, mint annakidején a mienk volt, az egyszerűbb induláshoz és a sikeresebb célba éréshez. Fontos feladatomnak érzem, eloszlatni az előítéleteket, tisztába tenni a megnevezéseket a divat szakmán belül.
– Mennyi ideig tart az oktatás és mit tanulhatnak nálatok?
– A mi oktatásunk 12 hetes, bepillantást nyújt a szakma rejtelmeibe, titkos zugaiba. Profiktól tanulhatnak a hozzánk jelentkezők. Elméleti oktatáson túl, betekintést biztosítunk a selymek és organzák, a rúzsok és púderek világába, a különböző hajformázó eszközök tárházába. A hagyományainkhoz híven a Baross Imre Artistaképző Szakiskolában tartjuk a képzést. Óraadó tanárunk is van innen. A tanfolyam végén, az iskolával közös oklevelet kapnak a tanítványaink, hiszen az ő égiszük alatt működünk. Szép – és nem véletlen – fordulata a Sorsnak, hogy ott szereznek tudást és képzettséget, ahonnan a régi nagyok is indultak. Mi itt végeztünk, anno igen szigorú feltételek között.
– Te mit oktatsz?
– Én színpadi mozgást, fotózást tanítok, mindenkivel személyre szólóan foglalkozom.
– Mi az alsó és felső korhatár a Manöken Leszek Divatiskolában?
– 10 éves kortól várjuk a tanítványokat, fiúkat-lányokat felső korhatár nincs, hiszen casting-ra, filmhez történő válogatásokra is felkészítést kapnak, ahol minden korosztályra szükség van. Nem kizárólag színpadképes embereket várunk, hiszen rengetegen elférnek a szakmánkban: sminkmodell, fodrászmodell, kéz, láb, hát stb. Ez egy alapoktatás a divat szakma számos területére – tanítványaink eldönthetik, hogy merre is indulnának ebben a sokoldalú, többrétű, csodás világban. Profi stábunk a megfelelő döntésben segíti őket. Őszintén beszélünk: kudarcokról, sikerekről, buktatóiról, a szakma szépségeiről, de árnyoldalairól is. 12 aktív év után, szeretném átadni megszerzett tudásom és tapasztalataim a jövő szakemberei számára.
Köszönöm az interjút és nagyon sok sikert kívánok a vállalkozásodhoz!
