ZAKLATÁSRÓL A PÁRKAPCSOLATI SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL
Mit tegyünk, ha kellemetlen helyzetbe hoznak, ha odáig fajul egy férfi magatartása, hogy nőiségünk, méltóságunk csorbát szenved? Ha már megtörtént, hogy lehet feldolgozni? Tóth Kornélia írását tesszük közzé, aki a fájdalmasan aktualitás társadalmi problémát járja körül.
Nőtársak, van egy téma, egy tragédia sorozat, ami mellett nem lehet szótlanul elmenni!
A nyilvánosság tudomására jutott az, amiről lehetett rejtetten sejteni, hogy létezhet. Annak a bizonyossága, ki, kik lehettek az illetők, abba belegondolni is döbbenetes. A zaklatás fogalma összefonódik a méltóságot sértő szexuális magatartással. Ám verbálisan is lehet szexuálisan sértő magatartást tanúsítani a másik iránt, főleg, ha az rendszeres, állandó a támadó részéről. Támadásról akkor szokás beszélni, amikor testileg történik meg, de támadás szavakban is megnyilvánul, a lelket célozza meg, szemmel láthatatlan sebeket okozva ezzel. A szakszerű meghatározás szerint a zaklatás célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Hadd tegyek kitérőt egy magánbeszélgetésre:
Amikor beszélgetés során azt hallom a gyerekkori legjobb lelki barátnőm őszinte megnyilvánulásából, hogy ő ezt nem érti, biztosan hagyták magukat azok az nők, és hogy ővele ilyen soha nem történne meg, mert ő azonnal segítségért kiabálna, ott hagyná, megrúgná, stb. akkor nyilvánvalóan nem vette figyelembe azt, hogy ezeknek az embereknek bűvereje van.
Az egyik szemlélet, amit sokan vallanak, hogy az áldozat az elején belement a játékba, majd meggondolta magát, most pedig annyi év után érthetetlen miért beszél róla. Ami elmúlt, elmúlt. Fátylat rá!
A másik szemléletet képviselik, akikkel hasonló, esetleg nem azonos fajsúlyú eset történt meg – ők bele tudják élni magukat az áldozat helyébe. Ők tudják, hogy abban a szituációban nem két egyenrangú fél beszélgetése zajlik le. Főnök- beosztott, rendező- színész, tanár- diák, szülő- gyerek, férj- feleség, vagy feleség- férj. Férfiakkal is megtörténik, hogy őket éri zaklatás, ám nőkkel sokkal gyakrabban esik meg. Alárendelt, esetleg kiszolgáltatott helyzetben vannak az áldozatok. A zaklató karizmatikus személyiség, akinek szavai csontig hatolnak. Függő helyzetben tartja áldozatát. Zsarolással is párosulhat a zaklatása. Számára a másik személy tárgyiasított eszköz, nem pedig egy egyenrangú fél. Annyira abszurdak a megnyilvánulásai, hogy épeszű ember merev döbbenettel fogadja, és kerül bele a spirálba, amelyben azt tesz vele a leigázó, fölénnyel bíró zaklató, amit csak akar. Persze akinek a lélekjelenléte gyorsan visszatér, az hamarabb le tudja állítani, és hamarabb tud ellenállni. Ekkor a zaklató humorral, leereszkedő közvetlenséggel, lekicsinyléssel reagál: “Ugyan már! Csak erre kértelek meg, erre sem vagy képes, más a helyedben már régen megtette volna” – azaz elbagatellizálja a cselekvést, amit az egészséges lelkületű személy borzongva fogad.
Van még olyan szemlélet is, amely az áldozatokat teszi azért felelőssé, azért ami velük történt. Például: túl rövid szoknyát viselt, kacéran nézett, nem volt rajta más, csak fehérnemű, miért járt egyedül éjjel a sötétben, maga ellen hívta ki a sorsot, provokálta a másikat, miért ment oda, stb. Rengeteg vád érheti és éri is az áldozatokat, azoktól, akik nem kerültek ilyen helyzetbe. A reakciók megdöbbentőek, ugyanis még ha egy nő meztelenül jár-kel az utcán, akkor sem vetődhetnek rá férfiak semmilyen önző, vágyból serkenő szándékkal. Ha egy beteg nő sétál hálóruhában, akkor sem lehet a védtelen nőhöz önző, megszégyenítő szándékkal közelíteni.
Most a felszín mögé tekintve lássuk, kiből lehet áldozat? Egy erős egyéniség, aki küzd a céljaiért, kitartó, céltudatos. Ellenállással, de végül – az előbb felsoroltak miatt – nagy valószínűséggel, bele fog menni a „játékba”. Ami rettenetes, még ha első percben célravezetőnek is tűnhet a szemében. A sikeres ember hatalommal bír. Ez tény. A hatalmának erejét vannak, akik a másik ember tárggyá való lealacsonyítására használják, nem pedig jó cél érdekében. A karizmatikus, hatalmával villogó Zaklató, mint egyetlen utat tárja a célszemélye elé a számára kedvező, ám a másik fél számára megalázó helyzetet. Logikus, hasonlóan a Zsarolóhoz, vagy a Csalóhoz, intim szférába zárja a célszemélyt: “Ne szólj erről másnak, ezt más nem fogja megérteni, senki nem tudhatja meg, mert akkor rosszra fordul a sorsod!” stb. Lekicsinylően becsmérli az ellenérzést tanúsító Áldozatot, ezzel akaratát, önértékelését, önérzetét, egészséges értékítéletét semmibe véve, szétmorzsolva, foszlányokra szedve, eltaposva, a saját beteges vágya miatt. A vágya lehet bizarr, a fájdalom okoz számára örömet, lehet a hatalma határtalanságának élvezete, és gyakorlása, lehet a másik ember tárgyiasítása, lehet a beteges szexuális vágyának kielégítése, lehet birtoklásával való visszaélés.
Amikor felmerül a kérdés, miért vártak 20 évet? Miért nem akkor mondták el? Remek riportokban felteszi a kérdést a riporter, és a válasz egyértelmű: “Ki hitt volna nekem?!”
1-1 ellen, számmisztikailag arányos, ám társadalmilag nem. A köztiszteletben állóval szemben egy névtelen feljelentő szava értéktelen. Egy állítás, egy tagadás- és bizonyíték? Az nincs! Óvatosak, hiszen azt tudják a Zaklatók, hogy a kettesben történő „játék” nem szabályos, akkor sem, ha a másikat meg tudják győzni az ellenkezőjéről. Fő szempont persze, hogy csak a szűk család meg ne tudja, ne sejtsen semmit. Van, aki sejti, ám mélyen hallgat a rivaldafényben pompázva, a reflektorba nézve annak fényében a saját világában él? Talán így van. Ám a Zaklató, aki ígéretekkel, vagy épp fenyegetéssel tartja sakkban Áldozatát, ő a bűnös, akit szeretet, tisztelet, megbecsülés övez. Saját magában átfogalmazza a tettét.
Az Áldozatokról kevés szó esett.
Korban: fiatalok, esendőek, befolyásolhatóak, naivak, manipulálhatóak. Nem ismerik az emberi játszmákat, a hatalom égető közelségét, a hazugságot nem tudják megkülönböztetni az igazságtól, a sebeik pedig – látszólag – könnyebben begyógyulnak. Emellett ártatlanságukban, ha érzik is a megalázottságot, a fájdalmat, szégyenükben akkor sem fordulnak segítségért. A feledés homályába, a hallgatás mélyére süllyesztik sérelmüket. Lányos anyák kántáló félelme nem alaptalan! A fiatal lányok nem igazán tudják megkülönböztetni a hazug és a valós érzelmeket. Egyes manipulációk őszinte érzésként közvetítődnek, miközben mögöttes szándék vezérli a Manipulálót.
Hány csalódás, hány éjszaka, hány találkozás van az élet listáján, mely utólag inkább ne történt volna meg! Felháborít, amikor valaki azt mondja, bezzeg vele ilyen nem fordulhatott volna elő. De, elhiszem, hogy sokan bele sem tudnak gondolni az adott helyzetbe.
Amikor egy gyilkos közeledik, hogy meg akarja ölni kiszemeltjét, akkor sem vagyunk felkészülve.
Nőtársak! Lehet legyinteni, meg nem történtnek tekinteni, elhallgatni, kimagyarázni, de akkor is ott lesz a zaklatás lenyomata, a kísértése, és a Zaklató tökéletes életében a többi Áldozat örökletes sanyarúsága. Meg kell lépni, ki kell mondani, felszínre kell hozni! Akinek van hasonló élménye, és szeretné szakember által oldani az emlékét, a szorongását, a helyére tenni a történteket, forduljon hozzám bizalommal. Aki hallott arról, hogy ismerősével megtörtént eset, ne hagyja szó nélkül, hanem hívja fel a figyelmét arra, hogy nem normális, ami történt vele!
Tóth Kornélia RandiGuru, Párkapcsolati tanácsadó
Tóth Kornélia Párkapcsolati tanácsadó
