VOLTÁL MÁR ALLERGIÁS VALAMELYIK KOZMETIKUMODRA?
Szinte mindenkivel előfordult már, hogy valamilyen kozmetikai termék használata következtében allergiás reakciót tapasztalt. De mi történik ilyenkor a szervezetben és mi a teendő?
A szervezet minden izgató inger, betolakodó idegen anyag ellen védekezik. Ha az idegen anyag és a szervezetben termelődött ellenanyag reakciója a normálistól eltérő módon zajlik le allergia – azaz túlzott védekezési mechanizmus – alakul ki. Az allergia szó görög eredetű, az allos = más, másként, másféle és az ergom = munka szavakból tevődik össze. Orvosi értelemben azt jelenti, hogy a szervezet természetes védekező rendszere tévesen működik, és részben kicsúszott a szabályozás alól.
Az immunrendszer védelmezi szervezetünket a kórokozókkal és a károsító anyagokkal szemben. Az illetéktelen betolakodók ellen antitestek, meglehetősen bonyolult felépítésű fehérjék termelődnek, melyek a behatoló idegen anyagokkal, az antigénekkel összekapcsolódnak, velük együtt kicsapódnak, így téve őket ártalmatlanná.
Allergia esetén az immunrendszer nem képes megkülönböztetni a káros vegyületeket az ártalmatlanoktól. A szervezet ártalmatlan anyagok ellen védekezik. Normális esetben éppen elegendő mennyiségű antitest termelődik ahhoz, hogy az antigéneket ártalmatlanítsa. Allergia esetén azonban feleslegben képződnek antitestek.
Az allergia kialakulásában egyéni hajlam, a bőr aktuális immunológiai állapota és az adott anyaggal szembeni túlérzékenység játszik szerepet. A kóros védekezés az egész élet folyamán megmarad.
A kozmetikunok és hajápoló szerek illetve hajfestékek hatóanyagai általában gyors válaszreakciót váltanak ki, vagyis az allergiás reakció perceken belül, de legfeljebb néhány óra múlva jelentkezik helyi allergia formájában (azon a területen, ahol a bőrrel érintkeznek).
A kozmetikai allergiák a bőrön vérbőség, az érfalakon történő savókiáramlás következtében duzzanat, csalánkiütés, illetve fehérvérsejt kivándorlás általi szövetkárosodásként jelentkezhetnek. A szemkörnyéken használt krémek, festékek kötőhártya-gyulladást vagy ödémát okozhatnak.
A kiváltó anyagokat nevezzük allergéneknek – ez lehet fehérje, festék, mosószer, illóolaj, virágpor, gyógyszer de lehet fény vagy mechanikai hatás is (például dörzsölés).
Az allergéneket aszerint, hogy mennyire agresszívek gyenge, közepes vagy erős minősítéssel illetik. Gyenge allergén például a szőkítéshez használt hidrogén-peroxid, a testápolókban használatos lanolin vagy a szemceruzák korom alapanyaga. Közepesen agresszív a mentol, a bőrpuhító hatású glicerin, az illóolajok, állati fehérjék. A legveszélyesebbek közé tartozik a virágporban található propolisz, a parfümökben használatos bergamott olaj, a kölnivizek alapanyagaként használt fluoreszcein vagy a tartós szempillafestékekben található rezorcin.
A leggyakoribb allergéneket úgynevezett epikutánpróbával lehet vizsgálni: a hát bőrére 48 órás időtartamra felviszik a vizsgálandó anyagokat, majd 48 és 72 óra után „olvassák le” az eredményt, mely pozitív esetben a bőrpírtól a gyulladásig terjedhet.
Ha allergiás reakciót tapasztalunk, tisztítsuk le a bőrről a kozmetikumot, majd hagyjuk, hogy megnyugodjon – azaz ne kenjünk rá semmit. Ha a kellemetlen tünetek nem múlnak el maguktól rövid időn belül, forduljunk bőrgyógyászhoz. Tartsuk meg az allergiát okozó termék összetevő listáját arra az esetre, ha más kozmetikum hasonló reakciót váltana ki, nagyobb valószínűséggel ki tudjuk szűrni – akár egy tapasztalt kozmetikus vagy bőrgyógyász segítségével – , hogy melyik összetevő lehetett a ludas.
