SZOLÁRIUMOZZUNK VAGY SEM?- TÉNYEK ÉS TÉVHITEK
Ki ne szeretne kellemesen bronzos bőrszínnel, pihentséget sugárzó, napbarnította arcszínnel javítani megjelenésén – különösen a téli ünnepek alatt?!
De vajon a mesterséges napsugárzással nem tesszük ki magunkat fölösleges kockázatnak? Mi az igazság a szolárium rákkeltő hatásával kapcsolatban?
A szoláriumozás, ahogyan a napozás is akkor okozhat problémát, ha túlzásba visszük. A napágyak által kibocsátott sugárzás ellenőrzött, a besugárzás ideje pedig konkrétan szabályozható – csakis rajtunk múlik, hogyan élünk az adott lehetőséggel. A szoláriumozás által szerzett kozmetikai hibákért, mellékhatásokért nem a módszert magát, hanem kizárólag mértéktelenségünket okolhatjuk.
Megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, de előbb nézzük meg , milyen szabályokhoz is kellene tartani magunkat a biztonságos és mellékhatás-mentes barnulás érdekében:
– 18 éves korig a szolárium használata egyáltalán nem ajánlott. A tiltás okai közt elsősorban a szervezet fejlődési folyamatait vezénylő hormonok szerepelnek. Sajnos éppen erre a korosztályra jellemző a mértéktelen ”aszalódás”, aminek következményeivel évekkel később kénytelenek szembenézni – ám ez már késő bánat.
– Fehér bőr esetén évi 10, kreol bőrszín esetén évi 15 alkalomnak nincs kimutatható károsító hatása, amennyiben a hatóidőket alábbiak szerint betartjuk.
A kúraszerű barnulást 5 percről indulva kezdjük, heti 1-2 alkalommal 1-1 perccel növelve a hatóidőt. Az ajánlott 10 illetve 15 alkalmat 2 kúrára érdemes osztani, a kettő között pedig legalább 3 hónap pihenőidőt biztosítsunk a bőrünknek.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket a sugárzás által gerjesztett szabadgyökök károsító hatása ellen?
– Ha pigmentfolttal rendelkezünk, a folt felületére kenjünk magas fényvédő faktorral ellátott úgynevezett sunblock készítményt, mely gyakorlatilag megakadályozza a sugarak behatolását. Ilyenek például a baba napozók vagy speciális 50 feletti faktorszámú krémek.
– Vitaminszedéssel: bizonyos vitaminok ”belső fényvédőként” hatnak, megkötik a bőrben a szabadgyököket. Ilyenek a C, E és a Béta-karotin.
– Szolárium használata után rögtön pótoljuk a bőr vízveszteségét hidratáló és lehetőleg gyulladáscsökkentő, regeneráló hatású testápolóval, arckrémmel. Ilyen összetételűek a napozás utánra szánt after sun termékek.
Vannak-e előnyös hatásai a mesterséges napfénynek?
Bár a leghatásosabb D-Vitamin forrás a napfény, a szolárium UV fénye is hasonló módon hat, ami különösen a fényszegény hónapokban jótékony hatású. Pikkelysömör és idegi alapú bőrgyulladás esetén is hasznos egy orvos által ellenőrzött fényterápia!
Ráncosabbak leszünk-e a szoláriumtól?
Igen, ahogyan a napozástól is. Az UV-A sugarak hosszabb távon ugyanis fellazítják a kötőszövetet. A szolárium-függők és napimádók számoljanak a bőr idő előtti öregedésével!
Bekenjük-e bőrünket szoláriumozás előtt?
Kifejezetten szoláriumozáshoz kifejlesztett termékkel igen; zsíros krémmel semmi esetre! A zsírok, a parfüm, az illatanyagok az UV sugarakkal kölcsönhatásba léphetnek, csúnya irritációt, allergiát okozva. Napfürdőzés előtt javasolt a testradír használata, utána pedig szükségeltetik a vízpótlás hidratáló testápoló, arckrém formájában.
Fontos-e a szem védelme?
Aki védőszemüveg nélkül néz bele a csövekbe, az veszélyezteti a látása épségét! Hosszú távon az UV sugarak akár szürke hályogot is okozhatnak! Nem elegendő becsukni a szemet, mert a sugárzás a szemhéjon is áthatol. Jobb szalonokban van úgynevezett szolárium-cvikker, mely megvédi a szemet, miközben a legkisebb felületen takar.
Milyen gyakran javasolt a szolizás?
Bőrtípustól függően heti egy, maximum két alkalommal. Eleinte néhány perc is elegendő, de lehetőleg később se lépjük túl a 10-15 percet. Inkább rendszeresen rövidebb időket töltsünk barnulással, mint ritkán hosszabbat. Egy-egy kúra így se tartson 4 hétnél tovább!
Mennyire biztonságosak a fénycsövek?
Ha rendszeresen vannak tisztítva és cserélve, akkor biztonságosak. Ám többnyire nem tudhatjuk biztosan, hogy milyen gyakran történik ez meg. A szabályosan karbantartott, ellenőrzött gépek szebb tónusú barnaságot adnak – ha azt vesszük észre, hogy szerzett színünk fakóbb tónusú a szokásosnál, váltsunk szalont!
Hogyan ússzuk meg a ”szolifertőzéseket”, a bőrgombásodást és társait?
Bármennyire is cikinek érezzük, kérjük el a fertőtlenítőt és a papírtörlőt – olyan alaposan úgysem fertőtlenít senki, mint mi magunk! Ha nem akarunk tisztogatni, válasszunk olyan szalont, ahol minden használat előtt friss fóliával fedik le a napágyat vagy menjünk álló szoláriumba!
álló szolárium
Okozhat-e szolárium bőrrákot?
Az agresszív, sejtroncsoló hatású UV-B sugarakból csak csekély mennyiségű ér bennünket szoláriumozás közben. Mindenesetre, akinek a családjában előfordult bőrrák, még ennek a csekély kockázatnak sem ajánlott kitennie magát!
Milyen esetekben nem szabad szoláriumozni?
Terhesen, gyógyszerszedés mellett, gyulladással járó betegség esetén, bőrbetegséggel (kivéve a bőrgyógyász javaslatára).
