PÁRKAPCSOLATI VARIÁCIÓK A GYAKORLATBAN
Párkapcsolati szakértőnk, Tóth Kornélia “randiguru” sorozata folytatódik – ezúttal a párkapcsolatok természetéről olvashatunk:
Ahogyan előző cikkemben leírtam, a párkapcsolat nem egy tárgy, amit meg lehet javítani, a párkapcsolat lüktető és folyamatosan változó, állandó és törődést igénylő folyamat. Tartóoszlopai a két ember, akik közösséget alkotnak. Ez a közösség különös formációkat is ölthet. Olyanokat is, amelyek ellentétesek, amelyek a nagykönyv szerint kizárják egymást.
A párkapcsolatnak vannak keretei, például a házasság intézménye, vagy élettársi kapcsolat; a kapcsolat lehet monogám, bigámista vagy nyitott kapcsolat, esetleg szeretői kapcsolat, vagy plátói kapcsolat stb. – ezek mind az évszázadok során kialakult kimondott vagy kimondatlan, de tudott keretek. Ezeket persze lehet másképpen értelmezni, összevonni, például lehet a házasság keretei között nyitott a kapcsolat. Ez a kettő ellentétes, mégis vannak olyan párok, ahol megférnek egymás mellett a „nyitott” és a „házasság” fogalmak. A hazai sztárvilágban is egyesek őszintén vallanak arról, hogy számukra ez a kapcsolati forma elfogadott.
A párkapcsolati kötődés pedig lehet érzelmi alapú, anyagi érdekű, hatalmi függőség, szexuális kötődés, elköteleződés, azaz több formációja van a kötődésnek, amelyeknél szintén előfordul vegyes, mint például: egyik fél érzelmi alapú, a másik fél anyagi érdekeltségű a kapcsolatban. Természetesen van olyan is, amikor mind a két fél érzelmi alapon kötődik egymáshoz vagy mindkettő anyagi érdekeltségű.
A párkapcsolat sajátossága, hogy változik, lüktet. Alakulása elsősorban a két embertől függ, ám emellett nyilvánvaló, hogy a két embertől függetlenül is érik külső hatások, ami oka lehet az egymás mellől történő elsodródás, vagyis a másik „kinövése”. Ez az eltérő szintű fejlődés akár anyagi, akár érzelmi vagy éppenséggel szellemi irányban is megtörténhet. Ha a két ember nem egy irányba halad azonos sebességgel, vagy csak pici eltéréssel, akkor egyértelműen bekövetkezik az eltávolodás. Gyakorlati példa: az egyik fél továbbtanul, amíg a másik alkalmazotti állásba kerül és ott is marad évtizedekig. A tanult személy vezető pozícióba kerül, majd nagy eséllyel komolyabb karrier fut be, miközben a másik ugyanabba a munkakörben szinte ugyanannyi fizetésért dolgozik. Nos, ez a két ember már az anyagiakból adódó eltérő életminőség miatt sem fog tudni nagy eséllyel hosszútávon együtt maradni. Lássuk be, ha össze is köti őket például a szexuális vágy, az is idővel apad (a statisztika szerint 3 év után lanyhul), majd az életszínvonal és az érdeklődési kör különbözőségei miatt nem összetartanak, hanem széttartást vezethetnénk le, ha egy koordináta-rendszerben ábrázolnánk a két ember életét. Az egyik felfelé ível, amíg a másik konstans állapotot produkál. Az egyik terveket sző, míg a másik életében esetleg a „mit főzzek legközelebb?” hétköznapi döntések szintjén marad a tervezés.
Az ellentétek vonzzák egymást elvét megvizsgáltuk, és egyértelműen bizonyos, hogy ez esetben nem valós az állítás. Persze akadnak klasszikus példák, amikor valóban érvényes a mondás. Például: egy zárkózott, csendes személy szívesen hallgat meg egy cserfes, beszédes embert. Így egészítik ki egymást. De ami itt lényeges, az érdeklődési körüknek azonosnak kell lennie. Ha a beszédes a divatról, a ruhákról beszél, a másikat pedig a vízesések és a tavak érdeklik, akkor hiába tölti ki az egyik fél a csendet, a másik pedig befogadó lenne a mondandójára, ha a téma érdektelen. Tehát, elsősorban, az érdeklődési körök azonossága az elengedhetetlen feltétele a jó párkapcsolatnak.
Nem árt, ha a felek tisztázzák egymással azt, hogy melyik szintjén tartanak a párkapcsolatnak. Lehet, hogy az egyik már az együttélést érzi elérkezettnek, amíg a másik fél a heti néhány találkozóval is megelégszik. Ha nem meri feltenni társának a kérdést, és bizonytalan abban, hova tartanak, kérje szakember segítségét!
Tóth Kornélia, randiguru www.igaztars.hu
