Napbarnította bőr
A hölgyek különböző kozmetikumokkal próbálták hangsúlyozni elegáns sápadtságukat, és vastag púderréteggel fedték bőrüket, vagy erősen mérgező ólommal és gyakori érvágással próbáltak méginkább sápadttá válni. A “sápadtság százada” 1923-ban hirtelen véget ért, amikor Coco Chanel Wellington hercegének jachtján töltött egy nyarat, és csokoládébarnán tért vissza a vakációról. Coco részéről ez nem volt szándékos, de a sajtó már új divatirányzatként publikálta, és nők ezrei követték lelkesen. Négy évvel később megjelent az első napbarnította modell a brit Vogue Magazinban. Az orvosok közvetve támogatták a napbarnítottság hirtelen lábra kapott népszerűségét, mivel újra felfedezték a napsütés éltető erejét, és hosszú napfürdőzést írtak fel pácienseiknek.
A NIVEA már 1930-ban óriási hirdetéseken tanácsolta, hogy használjunk fényvédő krémeket “mielőtt napfürdőznénk, vagy szabad levegőre mennénk még felhős időben is, mert a szél és a levegő is barnító hatással bír”. Az 1934-ben bemutatott Nivea Olaj megvédte a bőrt a nap szárító hatásától. 1936-ban megjelent az első UV filtert tartalmazó Nivea napozókrém, mely még élvezetesebbé tette a szabadlevegőn való időtöltést.
A napozás árnyoldala
Az 50-es években vette kezdetét a tömeges turizmus. Az európai gazdaság fejlődött, és egyre több lehetőség nyílt az utazásra is. Sokan saját autóval vágtak neki a hosszú útnak, hogy Dél-Európában tölthessék a szabadságukat. Az új utazási trendre válaszként a Nivea bevezette első átfogó napozó termékcsaládját. Az emberek nem tudtak betelni a napozással. A bőrápolási szakemberek azonban gyorsan rádöbbentek, hogy a napsugárzásnak negatív hatásai is vannak. A Beiersdorf kutatói nemzetközi szinten is elismert tanulmányokba kezdtek, és a napvédelemmel kapcsolatos kutatások úttörőivé váltak. A 70-es években a Beiersdorf azért harcolt, hogy bevezessék a fényvédő faktor fogalmát, mely alapjául szolgálhat a napvédő termékek tudományos összehasonlításának. A védelem mértékegysége, vagyis a készítmény fényvédő faktor száma minden Nivea Sun termék címkéjén megtalálható 1978 óta. A nyolcvanas évek végére már fizikai szűrőket adtak a napozótermékekhez, hogy biztonságosabbá tegyék a napon töltött időt.
A “bronzkor” vége
A 80-as évekig a nap barnította bőr igen divatos volt. Ez volt az az évtized, amikor a napozóágyak megjelentek Európa főutcáin, és amikor a bőrgyógyászok kiadták az első figyelmeztetéseket a tanorexiával (napozásfüggőség) kapcsolatban. A napozás ellentábora lassan gyarapodott a napimádók árnyékában. A 80-as évek folyamán egyre több tudás halmozódott fel a napsugárzás bőrre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, és a korai kilencvenes évekre az UVA sugarakat már a bőr legnagyobb ellenségei között említették. A klímakutatások eredménye, mely szerint az ózonlyuk egyre nagyobb, újabb vészjelzés volt, és felhívta a figyelmet a napozás káros hatásaira, illetve a napvédelem fontosságára. Ennek hatására a Nivea még magasabb faktorszámú termékekkel állt elő, és az elkövetkező években folyamatosan fejlesztette a napozótermékek összetételét széles spektrumú filterekkel, és olyan bőröregedést gátló összetevőkkel, mint például az E vitamin.
Egyszerűen használható termékek
A termékek azonban csak akkor hatnak, ha használják őket. A kilencvenes évek végére megjelent a Nivea Sun Spray, melyet a Nivea Sun Light emulzió követett. Ezek a termékek magas fényvédelmet biztosítottak, és könnyű textúrájúak voltak, ezért nagyon könnyen lehetett őket használni. A gyorsan beszívódó átlátszó spray igen kedvelt lett azok körében, akik egyébként nem szeretik a krémeket (sportolók, férfiak). Annak ellenére, hogy mára már tisztában vagyunk a túlzott napozás következményeivel, talán mindannyian szeretünk napfürdőzni. Ezért a Nivea célja továbbra is az, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegye ezt az egyébként valóban élvezetes időtöltést, és egyensúlyba hozza a bőr szükségleteit az emberek igényeivel.
