Nagycenket látni kell!
Széchenyi István fia, Béla az épületen már csak kisebb átalakításokat végeztetett. Ebben az időben a legnagyobb változás a kastély körül történt: Széchényi Béla és felesége, Erdődy Hanna számos növényritkaságot telepített a kastélykertbe. A második világháború bombázásai az épületben súlyos károkat okoztak.
A kastély rekonstrukciója után, 1973-ban nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. Magyarország legnagyobb alapterületű emlékmúzeuma a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatja be. Az épületegyüttes keleti részén, az egykori gazdasági szárnyban kapott otthont a méntelep.
Főhajtás a legnagyobb magyar előtt
A nagycenki plébániatemplom közelében, a temetőkertben található a Széchenyi-család mauzóleuma, mely történelmi zarándokhely. Itt, az évszázados hársfák árnyékában, a kriptaépületben alussza örök álmát Széchenyi István, a “legnagyobb magyar”.
A mauzóleum ovális alaprajzú kápolnáját 1778-ban emelték, a klasszicista előcsarnok 1806 és 1810 között készült Ringer József tervei alapján.
A bejárattal szemben álló oltár Hess Mihály egri festő alkotása. A bejárat felett látható orgona az 1800-as évekből származik, egykor Liszt Ferenc is játszott rajta. A lépcsőn leérve érünk a kriptába. A kripta régebbi része ovális, míg az előcsarnok alatt kereszt alakú. A régi részben találjuk gróf Széchenyi István és felesége, Seilern Crescentia grófnő sírját. Körülöttük a kereszt alakú sírteremben a család számos tagja alussza örök álmát.
Széchenyi Istvánt több ezren kísérték utolsó útjára 1860. április 11-én. A temetést követő három napban több mint ötvenezren rótták le kegyeletüket sírjánál.
A népes Széchényi-család napjainkban is az ősi sírkertbe temetkezik. A dús növényzetű és kegyelettel gondozott sírkert hazánk egyik legszebb, legbensőségesebb temetője.
Kormányzati támogatásból újult meg a nagycenki Széchenyi Mauzóleum, mely a magyar arisztokrácia mindmáig egyik legismertebb és legjelentősebb hagyatéka a magyar társadalom emlékezetében. 2015 tavaszán kezdődött meg a beruházás, melynek keretében rekonstruálták a nagycenki Széchenyi Mauzóleumot.
A hársfa-allé és az örök szerelmesek
Európa egyik legszebb hársfasora, a magyar növénykultúra világcsodája a nagycenki hársfa-allé. A kettős hársfasort 1754-ben telepítette Széchenyi Antal és felesége. A 2600 méter hosszú sétányt ma 450 db 16 méter magas hársfa szegélyezi, törzsük átmérője 1 méter. A sétányt lovaglásra használták, ez magyarázza méreteit.
A hársfasor a Széchenyi-kastélytól Erdődy Hanna sírjához vezet. Széchenyi Béla 1870-ben vette feleségül Erdődy Lajos gróf leányát. Második gyermekük születése után, 1872-ben az asszony gyermekágyi lázban halt meg. A 26 éves Hannának utolsó kívánsága volt, hogy a híres hársfasor végében temessék el. A szarkofág alakú síremlék vörös gránitból készült, amelyet Kundmann Károly bécsi szobrász bronz domborművei díszítenek.
Széchenyi Béla feleségének halála után búskomorságba esett. Az ázsiai körútjáról hozott különleges növénymagvakat a sír köré ültette, amelyek azóta hatalmas fákká erősödtek. A vigasztalhatatlan férj nem nősült meg újra. 46 év múlva került szeretett párja mellé. Sírjukon a következő felirat olvasható:
„Legyenek oly boldogok a túlvilágon,
a mint egymást az életben
hőn és hűn szerették.”
