Mi okozza az asztmát?
Mi is az asztma?
Egy olyan tünet együttes, melyet általános, de visszafordítható légúti elzáródás jellemez, amivel egyidejűleg tapadós légúti nyák termelése és helyi gyulladás létrejötte is jár. Az asztmás roham azonban visszafordítható. Az esetek döntő többségében allergiás eredetű a probléma, így sok betegnél egyidejűleg más allergia, például szénanátha, vagy táplálékallergia is jelen van.
Rengeteg embert érint világszerte ez a probléma, különösen a fejlett országokban, ahol a gyakoriság 8-10-szer nagyobb. Sok híresség szintén küzd e betegséggel, köztük olimpikonok és más sportolók is. Az asztmával való sikeres és teljes élet tehát közel sem lehetetlen. Az olimpiákon résztvevő atléták csaknem 10%-a küzd asztmával. A híres futball legenda, David Beckham fiatal kora óta szintén asztmás beteg. Az asztmával való sikeres és teljes élet tehát közel sem lehetetlen.
Magyarországon a lakosság kb. 3-4%-a asztmás. Jó hír számunkra azonban az, hogy az esetek többsége az asztma 4 súlyossági fokozata közül a legenyhébbe tartozik.
Érdekes adat a gyerekek között, hogy a pubertás előtt az asztma 3-szor gyakoribb fiúkban mint lányokban. Fiatal felnőttkorban a nemek közti arány egyenlő, majd felnőtt korban a nők veszik át a vezetést.
A legtöbb gyereknél az asztma 5 éves kor előtt alakul ki. Ezen gyerekek több mint felénél pedig már a 3. év előtt.
Mi okozhatja gyermekem asztmáját?
A válasz erre a kérdésre rendkívül összetett.
Genetika
Az asztmások családjában és felmenői közt általában mindig találunk asztmás családtagokat. Ha például mind a két szülő asztmás, akkor a gyerekek között négyszer gyakoribb a probléma. Egypetéjű ikreknél 20%, kétpetéjűeknél 5%-ban beteg a másik testvér is. A genetika szerepét bizonyítja az is, hogy igazoltak számos gént, melyek eltérései hatással vannak az asztma kialakulására. Ez azonban nem jelenti azt egyáltalán, hogy ez megpecsételné bárki sorsát is. A genetika ebben az esetben csak egy alap, de a betegség kifejlődéséhez és fennmaradásához környezeti és pszichés tényezőkre is szükség van. Ezek helyes befolyásolásával és megfelelő gyógykezeléssel tehát még genetika hajlam esetén is elérhető a tünetmentesség. Minden csak a mi hozzáállásunkon múlik. Asztmás gyermekeink előtt nyitott az út még a sport és az éneklés felé is!
Környezeti, szociális és pszichés tényezők
Múltunkat nemcsak mi felnőttek, de már gyermekeink is magukkal, magukban hordozzák. A múlt történései azok, melyek az asztma kialakulását nagyban befolyásolják. Legyenek ezek korábbi fertőzések, a terhesség alatti anyai dohányzás hatásai, a családon belüli konfliktusok, anya-gyermek kapcsolat stb. Ezek ismerete és kezelése nem közömbös a helyes orvosi, gyógyszeres terápia mellett.
Környezeti tényezők:
Rendkívül fontosak. A betegség kialakulásában, vagy megelőzésében kulcsszerepük van.
A túlzott higiénia és a környezeti allergénektől (állatok, kosz), betegségektől való fokozott védelem előidézhetik az asztma kialakulását.
Más tényezők csökkentik a betegség előfordulását. Ilyen például a vidéki élet és bizonyos fertőzéseken való átesés. gyermekünk túl óvása tehát nem feltétlenül helyes.
Kedvezőtlen hatású, ha a szülők dohányoznak és a gyermek így passzív dohányossá válik. A terhesség alatti dohányzás különösen nagy kockázatú.
Bizonyos felső légúti fertőzések, krónikus orrmelléküreg gyulladások (arc- és homloküreg gyulladás) fokozott kockázatot vagy provokáló tényezőt jelentenek.
A különböző pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, bizonyos kemikáliák, egyes gyógyszerek (ezért a kezelőorvosnak mindig mondani kell, ha gyermekünk asztmás!) szintén provokálói vagy előidézői lehetnek az asztmának.
Fizikai terhelésre, főleg száraz, hideg levegőn igen rosszul reagálhatnak az asztmás betegek.
Veszélyeztetettek lehetnek még az ún. gasztrointesztinális refluxban (GERD) szenvedő betegek is. Ebben a betegségben a gyomorsav rendellenes módon visszaáramlik nyelőcsőbe, égő, maró érzést okozva. A nyelőcsőbe visszajutott gyomorsav idegi reflexes úton szűkítheti a tüdő hörgőit, így provokálva rohamot.
Szociális és pszichés tényezők:
A társas kapcsolatok, így a testvér jelenléte, vagy a csoporttársak a bölcsödében, óvodában igen fontos a gyermek egészséges fejlődése szempontjából, mely az asztma kifejlődését gátolja.
Az anya-gyermek kapcsolat több ponton is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az asztmát sokan tartják egy olyan tünetegyüttesnek, mely az elfojtott érzelmeket szimbolizálja. Gyermek elfojthatja az érzelmeit, mert az anya/ család tiltja a sírást, vagy az érzelmek megtárgyalását. Sőt akár még bünteti is. Ha a gyermek szerethető akar maradni „egyetlen választása” az érzelmeinek visszafojtása. Fojtás…fulladás, az asztma tünetei. Aki tapasztalt már rohamot, tudja, hogy ezalatt a belső érzelemvilág nagyon hasonlít arra, amikor az ember sírni, ordítani akar, de nem tud, nem szabad neki.
A pszichológusok szerint az asztma a túlzott védelem miatti belső „fulladozás” megnyilvánulása is lehet. A túlzott védelem nemcsak a szó szerinti fokozott higiéniás védelmet, vagy a már-már mániákus tisztaságot, minden kosztól, sártól való tiltást jelenti, hanem ennek bizony pszichés megfelelője is van. Azokban a családokban, ahol a gyermek önállósodni szeretne, de a szülők túlvédő, túlaggódó természete ezt nem hagyja, ott a gyermek érzelemvilágába a „fojtó védelem” a mindentől való tiltás okozta visszatartás szintén „fullasztó” lehet. Természetesen sok esetben a szülők ezt nem direkt teszik, csak ők maguk is szorongó típusok, amit persze a gyermek is megtanul, és ez szintén elősegíti az asztma kialakulását. A gyermekben egyszerre lehet jelen a védelem utáni vágy, hiszen a túlaggódó szülőktől azt tanulja, hogy minden veszélyes, ugyanakkor hajtja őt a megismerés vágya, a felfedezés izgalma. Ez a belső konfliktus szintén kockázatot jelenthet. Hogy a tanulás mechanizmusának a negatív reakciókban mekkora szerepe van, azt azok a kísérletek is bizonyítják, amikor asztmásokkal – akik már tudják, „megtanulták”, mire allergiásak – olyan anyagot inhaláltattak, amiben ugyan nem volt rohamot előidéző anyag, de a betegeknek mégis azt mondták. A beteg azt hitte, hogy provokáló allergént lélegez be és ezért rohama lett. Anélkül, hogy az allergén jelen lett volna!
Felmerült az a feltételezés is, hogy a gyermekek a rossz családi körülmények között az asztmás rohamok előidézésével odafigyelést és törődést kapnak. Ekkor azonban valódi rohama van a gyermeknek, tehát a szó szoros értelemben nem arról van szó, hogy „csak megjátssza”. Ez a „kikényszeríttet törődés miatti roham” nem tudatos! A gyermek nem szándékosan, előre megfontoltan teszi. Büntetni ezért hiba és nem szabad!
Honnan vehetem észre, hogy gyermekem asztmás? – Tünetek
A tünetek az alig észrevehetőtől a súlyos rohamig igen széles skálán mozognak. Ráadásul ezek nemcsak, hogy betegenként eltérőek lehetnek, hanem egy betegnél is váltakozhat, hogy épp melyik közülük a vezető. Előfordul, hogy csak krónikus köhögés az egyetlen tünet. Ez, mint ahogy az asztma legtöbb tünete főleg a kora hajnali órákban, reggel jelentkezik.
Tünetek: ziháló, sípoló, rövid légzés, köhögés főleg éjszaka. Mellkasi szorítás, nyomás szintén gyakran jelen van. Félelem, ijedtség esetleg halálfélelem uralja ilyenkor a belső világot, mely már önmagában provokatív. Az asztmás betegeknél a kilégzés nehezített, így súlyos roham alatt a gyermek sok levegőt szív be, de kevesebbet tud kifújni, így egyre inkább felfújódik.
További érdekes információk: www.medukáció.hu, medukacio.blog.hu, Medukáció facebook oldalán
