ILLATAKADÉMIA – AZ ILLÓOLAJOK TITKOKKAL TELI VILÁGA II.
Sorozatunk első cikke már betekintést nyújtott az illóolajok csodákkal teli világába, most egy újabb lépéssel kerülünk közelebb hozzájuk!
A természet tele van csodás illatokkal, de pontosan hogyan is kerül bele a fiolába a rózsa csábító, vagy a fahéj hipnotikus aromája? Ennek tudományos magyarázata van. A növények aromás vegyületeket tartalmaznak, és amint a név is sugallja, ezek adják a természet kellemes (vagy kellemetlen) illatait. Ha ezeket az anyagokat önmagukban szeretnénk megkapni, ki kell vonni őket a növényekből.
Tulajdonképpen miért is termelnek a növények illóolajokat?
„A növényekben nem alakult volna ki az illóolaj-termelés képessége, ha ez nem szolgálna valamilyen célt, mégpedig olyan célt, amely közvetlenül hasznára van a növénynek. Minden más csak ráadás erre. Miért termelnének a növények bonyolult vegyi anyagokat, ha ezeknek nem lenne semmi szerepük? A növények egyik módszere az életben maradásra a másodlagos anyagcseretermékek előállítása. Ezek olyan szerves vegyületek, melyeknek sokféle hatásuk van – lehetnek mérgezőek, illatosak, maróak, hallucinogének vagy rossz ízűek. Bármilyen is legyen a hatásuk, általánosságban besorolhatók három kategória valamelyikébe: vagy rovarriasztók, vagy védelmet nyújtanak, vagy pedig vonzerejük van (pl. a megporzást elősegítendő). Ezeknek a változatos hatásoknak az emberek sokféle felhasználási módját fejlesztették ki. Például a koffein, a kokain, a morfium, a gumi és az illóolajok is másodlagos anyagcseretermékek.” – magyarázza Dr. Jo Elworthy, növényszakértő, az angliai Eden Project igazgatója.
Természet a palackban
A növényeket tehát a bennük lévő aromás vegyületek teszik illatossá. Az emberek évezredek óta használják a növényi illatokat, és az idők során számos módszert fejlesztettek ki a kinyerésükre. Néha ez nem bonyolultabb egy citrom kifacsarásánál, máskor viszont az eljárások ennél sokkal bonyolultabbak. Szirmok, szárak, gyümölcsök, zöldségek, kérgek és levelek – mindnek más a textúrája, szerkezete és összetétele, ezért eltérő módon lehet felszabadítani belőlük az aromás vegyületeket. Az extrakcióra három fő módszer létezik: a gőzdesztilláció, az abszolút kivonása és a sajtolás. Mindháromnak a végeredménye egy illatos anyag, melyet fel lehet használni parfümökben és más termékekben. Illatokat vegyi anyagokból, szintetikus úton is elő lehet állítani a laboratóriumban.
GŐZDESZTILLÁCIÓ
A gőzdesztilláció az extrakció leggyakrabban alkalmazott módja, melyet már a X. században is alkalmaztak. Ezzel az eljárással vonják ki az olajat a gyógynövényekből, magvakból, kérgekből és gyökerekből – beleértve a borsmentát, a szantálfát és a zsályát is.
Ez a viszonylag egyszerű technika nem sokat változott az évezredek során, mivel nincs is szükség hozzá másra, csak vízre, a lepárolni kívánt anyagra, és edényre a melegítéshez, valamint az olaj összegyűjtéséhez.
A gőzdesztilláció arra kényszeríti a növényi anyagot, hogy kibocsássa a benne levő illékony olajokat. Első lépésként a növényi anyagot egy tartályba helyezik, és gőzt vagy forró vizet eresztenek rá. A hő lebontja a növényi szöveteket, melyekből felszabadulnak az aromás vegyületek, és gőz keletkezik, mely tartalmazza az illóolajokat is. Ezt az illatos gőzt azután lehűtve cseppfolyósítják és összegyűjtik egy edényben, ahol vízre és olajra válik szét. Ezután az olajat „lefölözik” és palackozzák.
ABSZOLÚT KÉSZÍTÉSE
Egyes növényi anyagok nem bírják ki a hőt, mely a gőzdesztillációval jár. Ezért bizonyos virágok, például a mimóza és a jázmin esetében az úgynevezett oldószeres extrakciót alkalmazzák. Ehhez nincs szükség hőre, gőzre vagy vízre. A növényi részeket oldószerbe, például etanolba vagy hexánba áztatják, hogy felszabadítsák belőlük az aromáikat.
Az oldószer kioldja a növényekből az aromás vegyületeket, melyek átkerülnek a folyadékba. Ebből azután eltávolítják az oldószert, és egy illatos, koncentrált keveréket kapnak, melyet abszolútnak nevezünk. Az illóolajokhoz viszonyítva az abszolútok illata általában jobban hasonlít az eredeti növényére, mert nem érte őket magas hő. Sok növényből illóolajok és abszolútok is előállíthatók, de néhány anyag csak abszolút készítésére alkalmas. Az extrakciónak ez a módja szilárd anyagok, például gyanták készítésére is használható.
SAJTOLÁS
Valószínűleg az extrakció legegyszerűbb formája: a növényi anyagokat összepréselik, hogy kiszabaduljanak belőlük az illóolajok.
A sajtolás alighanem az extrakció legősibb módja. Ma általában arra használják, hogy kinyerjék a citrusgyümölcsök – például a grépfrút, a citrom és a lime – héjából az illóolajokat, ugyanis ezek a növények illóolajaik legnagyobb részét a gyümölcsök héjában tárolják. Ezt a fajta extrakciót akár kézzel is el lehet végezni, elég kézzel összenyomni a citrushéjat. Nagyobb mennyiség esetén természetesen mechanikus prést alkalmaznak.
