Hűsítő vízitúra
Tiszta vizében többek között ritka tegzes-, kérész- és szitakötőfajok fejlődnek. A folyó somogyi szakaszára jellemző kavics- és sóderzátonyok rendkívül értékes élőhelyek. A gyakori kis lile mellett küszvágó csér, illetve a Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér is megtelepszik itt. Összesen több mint 800 000 hektár területével, egyedülálló folyó menti tájaival és vizes élőhelyeivel a Mura–Dráva–Duna vidéke a biológiai sokféleség tekintetében Európa egyik utolsó paradicsoma.
Az országhatár és a Zalai-dombvidék markáns délnyugati pereme között elhelyezkedő terület a Mura mente. A tájképet a gyors sodrású és szeszélyes Mura folyó időszakos árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket, holtágakat építő és romboló tevékenysége határozza meg. Az így kialakult értékes élőhelyek viszonylag természetes állapotban maradtak meg, mivel a határsáv közel ötven éven át katonailag elzárt terület volt. A Mura a Dráva leghosszabb mellékfolyója, miután a Mura beömlik a Drávába, az kiszélesedik és meanderező síksági folyóvá válik. Nyáron, amikor a víz visszahúzódik, előbukkannak a varázslatos kavics és homokzátonyok, amelyek a Drávára oly jellemzőek.
Ezen a különleges vidéken nyílik alkalmunk evezni 2012. július 12-15. között (Mura-Dráva felső szakasz) és 2012. július 19-22-ig (Dráva középső szakasz). A jelentkezési határidőkről, részvételi díjakról és a részletes programokról bővebb információ a www.helian.hu weboldalon található.
