EGYRE TÖBB A MELLRÁKKAL DIAGNOSZTIZÁLT FIATAL
Az életkor-specifikus emlőrák előfordulási arány csökkent az 50 éves kor felettieknél, azonban a fiatal nőknél mintegy 30.02%-kal emelkedett 2011 és 2019 között a NEAK finanszírozási adatbázis áttekintéséből származó adatok szerint.
Az előző évtizedben nem emelkedett a mellrákkal diagnosztizáltak száma Magyarországon, de drámaian, 30%-kal megugrott a fiatal, 50 év alattiak érintettsége. Biztató, hogy javultak a túlélési esélyek 2011 óta, egyebek között a szűrésnek és a modern terápiáknak köszönhetően, de még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy minél kevesebb nő veszítse életét ebben a betegségben. Magyarországon a mellrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, élete során minden 8-9. nőt érinthet.
Világszerte egyre több fiatal érintett
Becslések szerint világszerte 528 ezer fiatal, 45 év alatti nő él mellrákkal, ezért 20 nemzetközi szervezettel közösen átfogó globális felmérés indult Projekt528 néven az érintettek, a gondozók és a támogató egészségügyi szolgáltatók szükségleteinek megismerésére. Ennek alapján ajánlásokat dolgoznak ki a hiányosságok megoldására az életminőség javítása érdekében. A kérdőív magyar nyelven az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület honlapján érhető el. A 23 kisebb és nagyobb partnerből álló Összefogás, mely több mint húsz éve szervez figyelemfelhívó sétát, azon dolgozik, hogy Magyarországon minél többet tudjanak a nők az emlőrák betegségről, a korai felismerés létfontosságú szerepéről, a korai felismerés életkor és rizikófaktorok szerinti módjáról.
Már nem a kemoterápia a gyógyulás egyetlen módja
Az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen az Egészségért egyesület onkológiai szakorvosok és Túróczi Réka influenszer (Irunmom) részvételével sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet a szűrés fontosságára és osztotta meg a mellrákkal kapcsolatos legújabb statisztikákat és információkat.
Sok esetben még mindig azért veszítünk el hozzátartozókat, barátokat, mert vonakodnak elkezdeni vagy teljesen elutasítják a terápiás kezeléseket, azok feltételezett következményei miatt. Pedig ma már nem feltétlenül jár a haj elvesztésével vagy más kellemetlen mellékhatással a kezelés! A korszerű terápiák mellett egyre kevésbé kell lemondanunk a megszokott életminőségünkről.
Dr. Mühl Dorottya a Semmelweis Belgyógyászati és Onkológiai Klinika szakorvosa elmondta: „a modern terápiáknak köszönhetően folyamatosan javulnak a túlélési esélyek, de ehhez elengedhetetlen, hogy a beteg minél előbb bekerüljön az egészségügyi ellátórendszerbe és a lehető leggyorsabban megkapja a szükséges ellátást. Az új terápiák az életminőségben is javulást hoztak, a betegség típusától függően már nem a kemoterápia az egyetlen módja a gyógyulásnak” – tette hozzá a klinikai szakorvos.
Dr.Balázs Máté Ádám, Dr. Mühl Dorottya, Túróczi Réka, Tóth Krisztina
Nem lehetünk „túl fiatalok a mellrákhoz”
Az időben felfedezett mellrák 85-90%-ban gyógyítható, de mivel ingyenes mammográfiás szűrésre jelenleg csupán a 45-65 közötti korosztály jogosult (és mindössze 40 %-uk vesz részt a szűrésen), rendkívül fontos a havonta elvégzett önvizsgálat és az éves nőgyógyászati vizsgálat már egészen fiatal kortól!
Tóth Krisztina az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke arról beszélt, hogy: „a friss kutatási eredmények alátámasztják és igazolják, hogy helyes döntés a jelenleg a 45-65 év közötti korosztály tagjait érintő állami népegészségügyi szűrést kiterjeszteni a 40-70 évesekre is. Ebben egyetértés van a szakma és a döntéshozók között, ennek köszönhetően hamarosan életbe léphet az új rendszer. Addig is nagyon fontos, hogy a 45 év alattiak ne higgyék el, hogy valaki túl fiatal a mellrákhoz, a 65 év fölöttiek pedig akkor is menjenek el évente, önként szűrésre, ha már nem hívják őket.” – tette hozzá az alelnök.
Csak óvatason Dr. Google-lel!
Amikor valaki megkapja az emlődaganat diagnózisát, természetes, ha pánikba esik, ami gyakran azzal jár, hogy elkezd a legkülönfélébb nem hivatalos csatornákon információkat szerezni – pedig rosszabbat nem is tehetne sajátmagával. Legfontosabb az onkológiai szakorvossal való konzultáció, aki felvázolja a terápiás lehetőségeket és a „legbutább” kérdéseinket is készséggel megválaszolja.
Dr. Balázs Máté Ádám a Semmelweis Belgyógyászati és Onkológiai Klinika rezidens orvosa elmondta, hogy: „a terápiák sikerességét nagyban befolyásolja a betegek terápiahűsége és az orvos-beteg kommunikáció minősége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlása szerint a gyógyulás és a biztonságos betegellátás érdekében minél jobban be kell vonni a saját egészségét érintő döntésekbe a beteget is, és fontos, hogy a beteg mindig tudja és tájékozott legyen azzal kapcsolatban, hogy mi, mikor, miért történik vele. Emellett a családtagokkal, betegszervezetekkel való intenzívebb együttműködés is javítja a megértést és a partneri viszony kialakulását orvos és beteg között, ezáltal növelve a terápia sikerét.”
Túróczi Réka az érintettsége miatt is fontosnak tartja a figyelemfelhívást. Meggyőződése, hogy a kockázatok csökkentésének egyik fontos alapja a rendszeres mozgás, a tudatos, egészséges életmód és az önmagunkra való odafigyelés. Ha a családban előfordult a megbetegedés, mint Rékáék esetében, még nagyobb odafigyelés szükséges, mivel a mellrákra való hajlam genetikusan örökölhető. Genetikai vizsgálattal kideríthető, hogy fennáll-e az örökletes génmutáció, és ennek ismeretében felmerülhet a mammográfiás szűrések megkezdése fiatalabb korban vagy akár prevenciós célú emlőszövet-eltávolítás lehetősége is.
