VALÓBAN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS LENNE AZ OKA A FÖLD PUSZTULÁSÁNAK?
Egyre gyakrabban találkozunk azokkal az állításokkal, miszerint az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása közvetlenül kapcsolódik a Föld pusztulásához, ezzel azt sugallva, hogy hagyjuk el a húst, a tejet és a tojást az étrendünkből. Ám a valódi okokat, mint például a túlnépesedés hatásait, gyakran figyelmen kívül hagyják. Felmerül a kérdés: valóban ilyen súlyos problémát okoz az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása?
Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök és egyetemi tanár, aki elsősorban funkcionális élelmiszerek fejlesztésével foglalkozik, számos érdekes perspektívát nyújt ebben a kérdéskörben. Az állati eredetű táplálkozás negatív hatásait részben azzal támasztják alá, hogy a növények széndioxidot kötnek meg, míg az állatok és az állattartás széndioxidot bocsát ki. Valójában azonban a növénytermesztés jelentős része is nettó CO2-kibocsátással jár, függően a növények tulajdonságaitól és a talajlégzéstől. ” A növénytermesztés még kis intenzitású bio termelés
esetén is éves mérleg tekintetében CO 2 kibocsátással jár. Kivétel a gyepesített gyümölcsös illetve a legelő. Utóbbi még a rajta legelő állatokkal is CO 2 megkötő. Ezzel szemben a többi élelmiszer növény termesztése a növények megkötő kapacitása ellenére is kibocsájtó.” – magyarázza Dr. Németh Csaba.
A vegetáriánus életmód melletti gyakori érv, hogy az állatokat legeltetik, és az ott keletkező területeken lehetne növényeket termeszteni. Ez azonban sok esetben nem igaz, mivel például az alpesi legelők felszántása eróziót okozna, a száraz gyepű legelők pedig nem alkalmasak növénytermesztésre. Szintén meggyőzőnek hangzó érv, miszerint az állatok fogyasztása túlzott vízfelhasználáshoz vezet. Dr. Németh hangsúlyozza, hogy az állatok által előállított folyadék gyakran értékes erőforrást jelent: „Sokszor emlegetik, hogy ha nem eszel egy adag bélszínt, azzal egy heti zuhanyzás vízmennyiségét lehet megspórolni. Ez abból a téves feltételezésből indul ki, hogy egy szarvasmarha mennyi vizet fogyaszt, azonban, ha az állat legel, akkor trágyával, vizeletével táplálja a növényeket közvetlenül, ha istállóban áll, az alom szívja fel, és azt juttatják ki, így ez a folyadék nem veszteség, hanem értékes erőforrás.”
Az állatok metánkibocsátásával kapcsolatosan is gyakran túlzásokba esik a média, de Dr. Németh rámutat, hogy a jelenlegi szarvasmarha, juh és kecske állomány sokkal kisebb, mint a területen eredetileg élő őstulkok és bölények populációja. Továbbá, a vegánok által népszerű rizstermesztés is magában hordozza a CH4 jelentős mennyiségű kibocsátását, valamint az élelmiszerek globális szállítása szintén káros hatásokkal jár.
Ezek az érvek összetett képet festenek arról, hogy az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása milyen mértékben járulhat hozzá a környezeti hatásokhoz. Fontos megérteni, hogy a kérdéskör sokkal összetettebb és sokrétűbb, mint amilyennek elsőre tűnhet, és érdemes különböző nézőpontokból megközelíteni azt.
