ADNI JÓ – AZ AJÁNDÉKOZÁS JÓ HATÁSSAL VAN A SAJÁT EGÉSZSÉGÜNKRE (IS)!
Hogyan reagál az agyunk, amikor ajándékozunk vagy segítünk valakinek, és miért késztet minket arra, hogy újra megtegyük? Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutatóval beszélgettünk.
Gyerekkorunkban hatalmas izgalommal várjuk a születésnapokat, karácsonyokat, amikor megajándékoznak bennünket. Később, amikor már viszonozzuk a figyelmességet, megtapasztaljuk: nem csak kapni jó, hanem adni is. Megfigyeljük, hogy az ajándékozás jó érzést kelt bennünk, a megajándékozott öröme ránk is visszahat.
De vajon mi ennek a tudományos, neurológiai háttere? Milyen hatással van a nagylelkűség, az ajándékozás az emberi agyra? Dr.Bohács Krisztinával, a Gem Tanulási Központ szakmai vezetőjével, intelligenciakutatóval beszélgettünk erről az érdekes témáról, ami nem is lehetne aktuálisabb.
Az agy jutalmazza a nagylelkűséget
„Az adakozás számos előnnyel jár az agyunk és az általános jóllétünk szempontjából. Az adásnak, megosztásnak, ajándékozásnak kimutatható kognitív hatása van az agyra. A nonivazív agykutatási eszközöknek köszönhetően láthatóvá váltak számunkra az ajándékozás következtében jelentkező agyi reakciók. Ilyenkor az agyban két jutalomközpont szorosan elkezd együttműködni: az amelyik akkor aktiválódik, amikor eszünk, valamint az, ami akkor lép működésbe ha kisbabákkal foglalkozunk, vagy a szerelmünkkel egy romantikus estét töltünk együtt. A két jutalomközpont szoros együttműködése egy sokkal tartósabb boldogságérzetet okoz, mint amikor például magunknak vásárolunk valamit. MRI vizsgálatok kimutatták, hogy már az ajándékozás gondolata is aktiválja az agy azon területeit, amelyek a jutalmazásért felelősek. Vagyis az agyunk „jutalmazza” a nagylelkűséget.
Az ajándékozás következtében önmagunkat is jobbnak, értékesebbnek érezzük, hiszen az ajándékozás egy altruisztikus magatartás, ami annyit tesz, hogy akár sajátmagunk hátrányára, magunk kárán is segítünk másokat. Szoktunk úgy is fogalmazni, hogy a másoknak okozott öröm visszaáramlik ránk, és ez is igaz: amikor egy jól megválasztott ajándékkal lepjük meg a szerettünket, és figyeljük az arcát, ahogy kibontja, az akkora adrenalin löketet jelent a szervezetünk számára, mintha mondjuk fél napig sportolnánk.” – hangsúlyozza Dr. Bohács Krisztina.
Ajándékozni egészséges
A kutatások kimutatták, hogy azok, akik rendszeresen jótékonykodnak, kisebb valószínűséggel szenvednek depressziótól, szorongástól és stressztől. Emellett az adakozás összefüggésbe hozható a fizikai egészség javulásával, például az alacsonyabb vérnyomással, a szívbetegségek kockázatának csökkenésével és a várható élettartam növekedésével. Az adakozás és a jobb egészségi állapot illetve a hosszú élet közötti kapcsolat a stressz csökkenésének tudható be, amely gyakran összefügg a különböző egészségügyi problémákkal.
„Az ajándékozás hatására egyfajta „warm glow” azaz „meleg fény” járja át az agyat. A boldogságérzetünk szempontjából azonban nagy különbséget jelent, ha egy hozzánk közelálló személyről van szó, egy adományhoz képest, amiről nem tudjuk pontosan, kihez fog eljutni. Az ajándékozás mellett az önkéntes tevékenység van még nagyon hasonló hatással a szervezetünkre – akár testhőmérséklet emelkedést is eredményez (érezzük, ahogy „elönt a melegség”), és még az egészségre is jó hatással van. A tetteken keresztül való segítségnyújtás tehát „egészségesebb”, mint a pénz-, vagy ételadomány. Egy kutatás például kimutatta, hogy az idős korban, hetven év körül végzett önkéntes segítségnyújtás 5 év alatt 44%-kal csökkentheti az elhalálozás esélyét, ha legalább heti négy órában végzik ezt a fajta tevékenységet!”
Készítsd sajátkezűleg!
Vajon melyik okozza a nagyobb boldogságot – egy boltban vásárolt vagy egy sajátkezűleg készített ajándék átadása? Dr. Bohács Krisztina szerint egyértelműen az utóbbi, mivel az alkotótevékenység révén a saját készítésű ajándék plusz tartalommal bír, a ráfordított idő és energia arányában.
„Amikor a koncentráció, memória fejlesztés célú terápiáinkba belefoglaljuk a megosztás örömének megtapasztalását, megfigyeltük, hogy ha valaki ad, annak az azt követő 1-2 órában a kognitív feladatvégzése, a mentális tevékenysége pontosabb, és nagyobb mennyiségű feladatot képes elvégezni. Azaz még a tanulás szempontjából is hasznos, jó táptalajt ad annak, hogy a tanulási folyamatok hogyan zajlanak.”- mutat rá a szakértő.
Az ajándékozás tehát endorfint, oxitocint szabadít fel az agyunkban, ami csökkenti a stresszt, megnyugvást ad, vagyis jót tesz az egészségünknek, ugyanakkor a szeretteinkkel való törődés egy formája. Íme néhány tipp arra vonatkozóan, hogyan tudunk több kedvességet beépíteni a mindennapjainkba:
-Kezdjük kicsiben! Az adakozás nem kell, hogy nagy gesztus legyen. A kutatások azt mutatják, hogy a számunkra kisebb költséggel járó ajándékok is hozzájárulnak a boldogságérzet kialakulásához. Nem az a lényege az ajándékozásnak, hogy erőnkön felül adakozzunk. Egy amerikai kísérlet során a résztvevők 5, illetve 20 dollárt kaptak, amiből maguknak, vagy egy ismerősüknek vehettek valamit. Az ajándék értékétől függetlenül kialakult a boldogság érzése az ajándékozóban és a megajándékozottban is.
– Találjunk egy olyan ügyet, ami őszintén motivál, és töltsünk pár órát az ügy érdekében önkéntes munkával. Ezzel nem csak a közösségednek adunk vissza, de hasonlóan gondolkodó emberekkel is kapcsolatba kerülünk.
– Nem kell, hogy sokba kerüljön! Sokszor egy gesztussal nagyobb örömöt szerzünk, mint egy tárggyal: például amíg vigyázunk a gyerek(ek)re, a szülők kapnak egy szabad délutánt.
– Gyakoroljuk a hálát – ezáltal jobban odafigyelünk az életünkben jelen lévő pozitív dolgokra. Ez pedig arra ösztönözhet bennünket, hogy segítsünk másoknak.