Post Image

A JÖVŐKUTATÓ GONDOLATAI A VÍRUSRÓL: EGY JOBB VILÁG VÁR RÁNK?

Rúzs & Más / 2020-04-13

Sokféle véleményt olvashattunk már a koronavírussal kapcsolatosan, de engem mind közül egy sokat tapasztalt tudós, László Ervin üzenete fogott meg a legjobban, aki szerint „A járványra mint lehetőségre kell tekinteni”!

Prof. Dr. László Ervin, a Budapest Klub alapítója és elnöke szerint a koronavírus megjelenésével az emberiség válaszút elé érkezett. A járvány ugyan ideiglenes, hatásai mégis tartósak lesznek. Az pedig csak rajtunk múlik, hogy a negatív vagy a pozitív következményeket erősítjük-e fel.
Ugyanúgy, ahogyan a történelem során eddig megtapasztalt járványok, a koronavírus is bekerül majd a tankönyvekbe. A helyzet adott, de kaptunk egy lehetőséget, hogy válasszunk, merre tovább. A negatív változások is magukban hordozzák a fejlődés, a pozitív irányba való elmozdulás potenciálját. Ehhez pedig László Ervin szerint az első lépés a globális szintű tudatosítás, az önmagunkba nézés és a felismerés, hogy a Földünk ajándék, amivel eddig nem annak megfelelően bántunk.

„Egy elágazás kellős közepén állunk. A tudósok komplex dinamikus rendszerek – mint amilyen a Föld is – evolúciós pályájának hirtelen kettéágazását nevezik így. Jelenleg egy évek óta vitatott és előre jelzett globális rendszerváltozást élünk meg. Azt már megtanultuk, hogy ha a változás egyirányú, az visszafordíthatatlan. Ha azonban az iránya nincs előre meghatározva, benne van a választás lehetősége. Ez azt jelenti, hogy most lehetőségünk nyílt tudatosan és szándékosan formálni a sorsunkat. Ez lehet egy fényes jövő ígérete; egy új korszak, az értelem és virágzás korszaka.” – mondja a Professzor.
Fontos tudatosítanunk, hogy a vírus megjelenése előtti világunkat már nem tudjuk visszaállítani. Ezt azonban nem problémának kell megélnünk, hanem egy esélynek, amit azért kaptunk, hogy helyrehozzuk a sok-sok évnyi pusztítást, amit a pénz, a hatalom és a felszínes örömök hajhászása közben okoztunk magunknak és a Földünknek egyaránt.

A mostanáig ismert világunk destabilizálódott, az életünket eddig meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerek alapjaikban rendültek meg és alakulnak át. Ha a járvány által előidézett „szétesés” során nem változunk meg, a következő válságokkal szemben sem leszünk megfelelően felvértezve. Az általunk ez idáig létrehozott fenntarthatatlan folyamatok végzetes fordulópontot érhetnek el, így vagy fejlődünk ezen a bolygón, vagy elpusztulunk.
László Ervin szerint furcsa és látszólag paradox módon ugyan, de a járvány egy álruhába bújt áldás: „Az általa indukált változások miatt az eddig elméleti szinten megtanult leckéket most végre kénytelenek leszünk átültetni a gyakorlatba. Általa vettük észre azt is, hogy egyetlen globális család vagyunk: egy olyan rendszer, amelyben mindenki függ a másiktól, és vagy együtt fejlődünk, vagy együtt épülünk le. Mind a bolygón lévő élet hálójának részesei vagyunk, egységként kell tehát cselekednünk.”
Be kell látnunk, hogy nem „a mi embereink, a mi nemzetünk az első” – még csak nem is az emberiség az első. Az élet szférája az első, mivel az a Földön létezik és fejlődik. Ha ez a szféra ép és egészséges, mi is épek és egészségesek leszünk. Az élet a Földön egy közös harmonizáció rendszere, amelyet az empátia, a valahová tartozás és feltétlen szeretet érzése irányít. Ma ezt nem csak a vallási próféták és spirituális mesterek mondják nekünk; ezt mondják a két lábbal a földön járó kvantumfizikusok, kvantumbiológusok és transzperszonális pszichológusok is.

Jelenleg a technológiák formálják a világunkat. Biztosítanunk kell, hogy ezek biztonságosak legyenek, és a tényleges szükségleteinket szolgálják. Az alapoktól kezdődő változás monumentális feladat, végrehajtásában nem csak hatóságaink és intézményeink szűk racionalitására kell számítanunk. Az igazi iránymutatást nem felülről és kívülről kell várnunk, a legalsó szintektől kell elkezdenünk, belső indíttatásból.
A koronavírus megnyitotta számunkra a globális átalakulás lehetőségét. Most egy jobb világot hozhatunk létre, egy olyan világot, amely beteljesíti az emberi szellemiség erejét és potenciálját. Amikor a járvány alábbhagy és történelemmé válik, egy jobb világ létrehozása lesz az alapvető feladatunk. Ez a fontos és izgalmas és feladat pedig közös összefogást és éles szemléletmódváltást kíván.

Háttérinformáció:
A Budapest Klub, olyan kreatív emberek informális szövetsége, akik a tudomány, a művészet, és a spirituális kultúra legkülönbözőbb területeit képviselik. A Budapest Klub elkötelezett egy javaslat mellett, amely szerint csak sajátmagunk megváltoztatásával változtathatjuk meg a világot – és ahhoz, hogy magunkat megváltoztassuk szükséges egyfajta rálátás és felfogás, amely szerint az új paradigma a tudományban, a művészetben és a spiritualitásban biztosítja ezt a legjobban. A szervezet tagjai és tiszteletbeli tagjai többek között Őszentsége a XIV. Dalai Láma, Peter Russell, Mihail Gorbacsov, Milos Forman, Sharon Stone, Liv Ullmann, Karan Singh, Barbara Marx Hubbard, Deepak Chopra, Csíkszentmihályi Mihály, Jane Goodall, Ken-Ichiro Kobayashi, Peter Gabriel, és Sri Sri Ravi Shankar.

járvány, koronavírus, elágazás, válaszút, építkezés, jobb világ, globális rendszerváltás, rúzs és más

Az alapító elnök Prof. Dr. László Ervin. A ma Olaszországban élő professzor zongoraművészként, filozófusként és jövőkutatóként egyaránt nagy elismertségnek örvend világszerte. 1932-ben született Budapesten. Pályáját zongorista csodagyerekként kezdte. 15 évesen kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán művészdiplomát, és megnyerte a Genfi Zongoraverseny nagydíját. Ettől kezdve, mintegy 20 éven át Európa- és Amerika szerte a világ egyik élen járó zongoraművészeként koncertezett. 1966-tól kezdődően pályát módosít, és a tudománynak szenteli életét: filozófiát, tudományos rendszerelméletet és jövőkutatást adott elő, és kutatott az Egyesült Államok (Yale, New York, Princeton stb), valamint Európa és a Távol-Kelet számos egyetemén. Hét évig az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézet programvezetője. A Római Klub tagja, 1984-ben költözik Olaszországba. 1993 óta a Budapest Klub Alapítvány alapító elnöke. Több mint ötven könyv szerzője vagy társszerzője, műveit több mint húsz nyelvre fordították le. További harminc kötetet szerkesztett, köztük egy négykötetes enciklopédiát. Cikkek és tudományos közlemények százai tartoznak tudományos munkásságához. Írásait rendszerelméleti-, interdiszciplináris-, jövőorientált szemlélet, globális gondolkodás, a társadalomtudományok és a természettudományok egységes szemléletben való vizsgálata jellemzik. László Ervin a párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot kapta meg, négy egyetem választotta díszdoktorává (az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és Magyarországon) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja címet is megkapta. Számos díjjal tüntették ki, többek között 2001-ben megkapta a japán békedíjat (Goi-díj), 2004- és 2005-ben Nobel-békedíjra jelölték.

Kapcsolódó bejegyzések