MEDDIG LESZ ELÉG A VIZÜNK? BESZÉLJÜNK RÓLA!
Az ENSZ közgyűlés 2010-ben ismerte el alapvető emberi jogként a biztonságos és tiszta ivóvízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférést. Ennek ellenére ma a világ népességének 26% nem jut biztonságos ivóvízhez (2 milliárd ember ürülékkel szennyezett víz fogyasztására kényszerül) és 46%-a nem részesül kielégítő szennyvízelvezetésben. Az ENSZ vízvilágjelentése évente 1%-kal növekvő vízfelhasználást vetít előre (és ugyanerről számol be az elmúlt 40 év vonatkozásában). A WaterEurope 2030-ig 56% elérhetőség-igény különbözettel (hiánnyal) számol. – A Víz Világnapja kapcsán a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetséga a Margitszigeti Víztoronyban tartott sajtótájékoztatót.
A „VIZET MINDENKINEK” és a „NEM HAGYUNK SENKIT HÁTRA” hívómondatok ellenére az ENSZ Fenntartható fejlődési célok „Tiszta víz és jó higiénés körülmények” célterületének teljesítését értékelő 2023-as konferenciája súlyos lemaradásokat állapított meg. A 2024-es „Víz a Békéért” jelmondat a vízválságok (kevés víz, sok víz, szennyezett víz) okozta konfliktusok miatt aktuális, melyek számos lokális és nemzetközi feszültség és háborúskodás kirobbantói. A klíma- és a helyenként robbanásszerű demográfiai változások okán a VÍZBIZTONSÁG a GLOBÁLIS BÉKE kulcstényezőjévé vált.
Lokális szinten a vízkészletek mennyiségi és minőségi megóvása, az ezt szolgáló infrastruktúra fenntartása a társadalmi béke alapja, amit az egymás – és a jövő nemzedékek iránti áldozatvállalással óvhatunk meg. Amennyiben tehát a Víz a Béke záloga, akkor áldozzunk is érte! Többek között erről is szólt a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség panelbeszélgetése a Margitszigeti Víztoronyban, a Víz Világnapjának apropóján (márc. 22.)
A rendezvény résztvevői Gyura Gábor UNEP (ENSZ környezetvédelmi biz.) pénzügyi szakértő, Dedák Dalma WWF környezetvédelmi tanácsadó és dr Kovács Károly a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke volt, a moderátor pedig a fenntarthatóságért,
környezetért tevőlegesen is kampányoló humorista, Litkai Gergely.
Amennyiben nem ismerjük fel a víz értékét, ha nem vigyázunk rá, nem gazdálkodunk jól vele és nem biztosítjuk a hálózat egészségét, akkor a kevés, szennyezett vízért fognak egymással harcolni a jövő generációk.
Litkai Gergely a rendezvény bevezetőjében elmondta: “Nehéz olyan dolgot elképzelni, aminek a hiánya nagyobb gondot okozna”. Kovács Károly rögtön egy afrikai projekt kapcsán szerzett tapasztalatokra hivatkozott, ahol egy konkrétan meg nem nevezett víziközműszolgáltató saját bevallása szerint nem rendelkezett egyetlen E. coli baktérium-fertőzés-mentes kúttal sem. Dedák Dalma a szír migrációs válság egyik kiváltó okaként jelölt meg egy egyszerű vízvisszatartási intézkedést: az Eufrátesz török szakaszán épült gátakat. És rámutatott, hogy „A
vízkészletek mennyisége kirajzolja a világ éhségtérképét.” Gyura Gábor megjegyezte, hogy jól tudjuk, beszéljünk bármely földrészről, vagy bármely iparágról is, gazdaságunk egyszerűen a vízre épül. Ennek ellenére nagyon kevés olyan bankot lát a világban, aki akár klímaszempontból is elkezdett volna komolyan a vízzel is foglalkozni. „A vízhiány egy időzített bomba”
A víz, mint anyag és mint alapvető szükséglet egyaránt összeköti a bolygó minden lakóját
“Mi itt Európában elképesztő módon el vagyunk kényeztetve és ezt nem vesszük észre. A globális tér bármely országában fel sem tudják fogni, hogy milyen az, amikor megnyitod a vizet, odateszed a poharat és megiszod azt a vizet, ami onnan jön” – hangsúlyozta Dedák Dalma
Kovács Károly beszámolt róla, hogy hazánkban a hálózatok és létesítmények jelentős része tervezett életciklusának végét járja, és éves felújítási
szükségletük hivatalos, illetve szakértői előrejelzések szerint is fejenként és évente 20-40 ezer Ft-ot tenne ki.
Egy óriási infrastruktúráról van szó, aminek a fenntartása is jóval többe kerül. A hazai ivóvíz ellátórendszer nincs jó állapotban, 86 %-a kockázatos. (MEKH adat) A hálózati veszteség Magyarországon átlagosan 20%, de van, ahol az 50%-kot is eléri.
Jó hír, hogy a hazai szakmai szervezetek és a magyar vízipar tapasztalatai, referenciái világszerte elismertek. Ezekre építve játszik fontos szerepet mind a nemzetközi mind a hazai víz-konfliktusok és vízválság megelőzésében. A másik jó hír, hogy részben szakértői és hivatalos társadalmi kutatások is bizonyítják, hogy érzékeljük a tennivalókat, a rekonstrukciós és fejlesztési szükségleteket és reprezentatív kutatások alapján tudjuk, készek vagyunk többet is fizetni érte.
Litkai Gergely elmondta: “Nagyon kegyetlen megoldás mindent beárazni, de az ár valahol információ is. Ha egy átlagfogyasztó számára kiderülne a vízről, hogy ez nem csak úgy terem és a végtelenségig előállítható, az a szemléletet is tudná formálni. A gondolkodásunk is tud
változni és ezt az értékrendünket és az ehhez kapcsolódó ökoszisztémánkat és jövőnket is jobban tudnánk értékelni és nagyobb áldozatokat hozni érte.”
