A HAZAI FIATALOK FELE MAGÁNYOS!
A fiatal felnőtteknek ma Magyarországon a digitális tér rohanó világában, különösen a pandémia két évnyi elszigeteltsége miatt egyre kevesebb lehetőségünk van valódi kapcsolatok kiépítésére és elmélyítésére. Az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy a magányosság a hazai fiatal felnőttek jelentős részét érintő problémává vált. A gond sok esetben a mély és őszinte kapcsolatok hiányából, illetve a kapcsolatok felszínes szinten tartásából fakad. Meg kell tanulnunk a társalgás alapszabályait, hogy elmélyítsük a kapcsolatainkat és csökkentsük a magány érzését. A Maltesers legújabb kampányában a kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozza, és egyedi, szakértők által megalkotott társas magatartásokat fejlesztő játékot mutat be, amely online is elérhető.
Vajon tisztában vagyunk azzal, hogy milyen hibákat követünk el leggyakrabban a kommunikáció során? És tudjuk, hogy mit kell szem előtt tartanunk beszélgetés közben? A Maltesers Pethő Orsolya pszichológus-szakértő segítségével most elhozott néhány alapvető szabályt, amelyek segítenek a minőségi párbeszédek kialakításában és kapcsolataink elmélyítésében.
A hallgatás művészete
„Kevesen tudnak jól hallgatni, pedig nem csak a pszichológusoknak van erre a készségre szükségük. Sokszor tele van a fejünk valami mással, miközben a másikat hallgatjuk, már azt fogalmazzuk, mit mondunk majd mi, hogyan cáfoljuk meg a beszélgetőpartnerünket. Az emberek azokat a beszélgetéseket tartják jónak, amelyben meghallgatják őket, sőt a másik embert is szimpatikusabbnak találják ilyenkor, pedig lehet, hogy meg sem szólalt. Az aktív figyelem jelei a szemkontaktus, a bólogatás, de érdemes tükrözni a másik gondolatait, megismételni, újra megfogalmazni, sőt azzal is azt jelezzük, hogy figyelünk, ha tisztázó kérdéseket teszünk fel.” – hangsúlyozza Pethő Orsolya pszichológus.
Ítélkezés helyett fejezzük ki az érzéseinket!
A kommunikáció első lépése, hogy megfigyeljük gondolatainkat és felismerjük az érzéseinket. A legtöbb esetben ugyanis automatikusan kommentáljuk és bíráljuk a hallottakat, mások viselkedését, ám ez a szokás lehetetlenné teszi az egészséges és eredményes párbeszédet. Hasznos módszer ezért, ha megfigyeljük gondolatainkat, és az érzéseinken keresztül fogalmazzuk meg, hogy mit indítottak el bennünk a partnerünk szavai, azaz a Te-üzenet helyett az Én-közlés formáit alkalmazzuk. Az olyan mondatok, mint a “Látod, én megmondtam!”, vagy a “Már megint ezt csinálod!” helyett adjunk együttérző választ, például: “Rosszul érint, hogy megint ilyen nehézséggel nézel szembe.” vagy “Engem is dühít ez a helyzet, hogy tudjuk megoldani?”.
Most rajtad a sor!
Hogyan kezdeményezzünk társalgást azokkal, akikkel nehéz vagy akik nem szoktak tartalmas beszélgetést folytatni? Kezdhetjük egy könnyed játékkal, amely lehetővé teszi azt is, hogy élvezzük az együtt töltött időt és jobban megismerjük egymást. Erre hívja fel a figyelmet a Maltesers legújabb kampánya is, amelynek részeként bemutatták a Tárd ki a szíved nevű kártyajátékot. A játék harminc kérdést tartalmaz három tematikus részre osztva: kapcsolatok, tabuk és önértékelés. A játék online formában is elérhető ITT , és minden korosztálynak és kapcsolati formának remek választás: játszhatják partnerek, testvérek, szülők és gyermekek vagy akár barátok. Nincsenek szabályok, és a cél is egyszerű: a játékosok minden kérdéssel egyre közelebb kerülhetnek egymáshoz. „A Maltesers kártyajáték olyan témákat segít felvetni, amelyekről talán eszünkbe sem jut beszélni a mindennapi rohanásban. Az emberek közötti intimitás mértéke széles skálán mozog. Ahhoz, hogy közelebb tudjunk egymáshoz lépni, az egyik eszköz az, ha tartalmas, valódi, mély beszélgetéseket folytatunk.” – tette hozzá Pethő Orsolya pszichológus.
A nonverbális kommunikáció varázsa
„Kevesen tudják, hogy az emberek közötti kommunikációban jóval nagyobb szerephez jut a nonverbális kommunikáció, mint maguk a szavak. Vagyis az, hogy valamit hogyan mondunk, fontosabb, mint az, hogy mit mondunk. Testtartásunk, gesztusaink, arckifejezésünk, izmaink tónusa, légzésünk ritmusa, a hanglejtés többet elárul arról, hogy éppen hogyan vagyunk, mint a szavak, amiket használunk. Már a frissen született csecsemők is képesek ebben olvasni, és ráhangolódni a szülők aktuális állapotára. A szülők nyugodtsága, stabilitása bennük is a biztonság érzetét alakítja ki, az ideges, feszült felnőtt pedig azt jelzi: veszély van, készülj!” – hívja fel a figyelmet Pethő Orsolya pszichológus.
Tiszteljük egymást!
Probléma akkor jelentkezik, ha az egyik vagy a másik fél nem tartja tiszteletben partnere kommunikációs eszközeit. Ezt a viselkedésformát a múltból hozzuk, korábbi kapcsolataink és a családi hátterünk is hozzájárulnak a kialakulásához. A beépült viselkedésformákat nem egyszerű megváltoztatni és felülírni. „Ne vágjunk egymás szavába, fogadjuk el a véleménykülönbségeket, legyünk kíváncsiak arra, hogyan gondolkodik a másik. Fontos, hogy ne ítélkezzünk egymás és egymás érzései felett. A kéretlen tanácsok, a bírálat csak elbizonytalanít és megöli a kommunikációt. Akkor tudunk egyre jobban megnyílni egymásnak, ha elfogadjuk egymást olyannak, amilyen.” – magyarázza a szakember.
Határok
Szintén jelentős és gyakori nehézség az egészséges határok fenntartása egy kapcsolatban. Az emberek hajlamosak bezárkózni, megtagadni magukat, vagy elnyomni a szükségleteiket, mert félnek az elhagyatottságtól és a magánytól. Jobbnak tartják, ha csendben maradnak, és alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, hogy ne kerüljenek konfliktusba. „Asszertív kommunikációnak hívjuk, amikor képesek vagyunk határozottan, egyértelműen megfogalmazni mi az, amit szeretnénk, és mi az, amit nem. Sajnos nagyon sokan ehelyett azt tanulták meg, hogy felelősek mások érzéseiért. Mindannyian azt szeretnénk, hogy szeressenek minket, hogy értékesnek érezzük magunkat, de ennek nem lehet az az ára, hogy feladjuk azt, akik vagyunk, hogy elnyomjuk a vágyainkat és nem tartjuk tiszteletben, mi esik jól, és mi nem.” – zárja a gondolatait a pszichológus.
A megfelelő párbeszéd 6 fő eleme
1. Figyelem és hallgatás
Tegyünk fel nyitott kérdéseket, miközben érdeklődést fejezünk ki ítélkezés nélkül. Engedjük meg partnerünknek, hogy nyíltan beszéljen, biztosítsunk ehhez biztonságos teret, és hallgassuk meg.
2. Fogalmazzunk konkrétan
Kritika megfogalmazása esetén legyünk egyértelműek, mutassunk rá egy bizonyos viselkedésre vagy egy adott hibára. Ne a személyre tegyünk megjegyzéseket, és ne őt értékeljük negatívan. Így külön tudjuk választani a viselkedést a személytől, vagyis a viselkedésével nem értünk egyet, de a személyt kedveljük, és nem ítéljük el.
3. Fogalmazzunk a saját szemszögünkből
Nemcsak a kritikát, hanem a dicséretet is nehezen fogadják el az emberek, ha egy általános kijelentés szintjén kommunikáljuk azt. Igyekezzünk a saját észrevételeinken keresztül megfogalmazni az véleményünket.
4. Legyünk lényegre törőek
Kellemetlen téma esetén előfordulhat, hogy nem teljesen érthető, amit mondani szeretnénk, így a másik fél könnyen félreértheti a mondandónkat. Próbáljunk meg előre felkészülni a beszélgetésre és összegezni azt, amit mondani szeretnénk.
5. Használjuk a saját szavainkat
Munkahelyen, de akár más kapcsolatokban is hasznos eszköz, amikor röviden megismételjük a hallottakat. Ez nem csak a partnerünknek visszaigazolás hogy megértettük őt, hiszen bennünk is könnyebben tudatosulnak a hallottak, így elkerülhető a félreértés.
6. Beszélgessünk játékosan
A bátraknak és a kevésbé magabiztosaknak is kiváló segítség egy játék, amely természetes módon vezet végig egy mély és tartalmas beszélgetésen. A szívünk kitárását segítő kártyák a megfelelő kérdésekkel könnyedén nyitnak meg olyan témákat, amelyekről korábban nehezen beszéltünk.
