Nem kell mindig Christkindlmarkt
A Pécsi Advent rendezvénysorozat fellépői mindkét helyszínen szebbnél szebb műsorokkal örvendeztetik meg a város lakóit és vendégeit. A különféle művészeti ágak jeles képviselői a magyar és egyetemes kultúra szebbnél-szebb alkotásaival ajándékozzák meg az érdeklődőket. A Püspöki Palota előtt kerül felállításra a szalmából készült betlehem, kicsik és nagyok örömére. Karácsonyi dallamok csalogatnak és apró égősorral díszített fenyőfák mutatják az utat a templom felé. Vasárnaponként közös gyertyagyújtásra hív mindenkit a harsonaszó, majd adventi vers és köszöntő kíséretében felgyúlnak az adventi koszorú gyertyái. December 7-től 20-ig várják a látogatókat!
Kaposvári Advent – Zene szárnyán az Új Évbe
A Kaposvári Advent idején a látogatók a karácsonyi pompába öltözött belváros, a szabadtéri eseményeknek helyet biztosító Pajtaszínház és Mikulásház, a hangulatos sétáló utcák látványán túl az igényesen összeállított programból válogathatnak. A Kaposvári Advent kínálatát a „versenytárs” adventektől a zene és a hagyományőrző programok gazdag választéka különbözteti meg. Amellett, hogy életben tartja a vallási- és népi hagyományokat, helyet ad napjaink művészeti irányzatainak is. A programsorozat az első adventi gyertya meggyújtásával kezdődik és az Újévi Koncerttel zárul. A téli népszokások bemutatása, a karácsonyi hangversenyek, a játékos vetélkedők, a kézműves foglalkozások, a „Daloló Pajta” előadásai, a helyi kézművesekre építő Karácsonyi Vásár és a kisiskolások munkáiból „gazdálkodó” Peták Vásár programjai évek óta népszerűek. Az ide látogató vendégeknek itt létük idején érdemes meglátogatni a város és a városkörnyék kiránduló és kiállító helyeit is (Rippl-Rónai villa, Kaposszentjakabi Bencés Apátság Romkert, Szennai Falumúzeum, Patca, Bőszénfa – Szarvasfarm, stb. ). Az idei programokról bővebben a www.egyud.kaposvar.hu oldalon tájékozódhatunk.
Ráhangoló szakrális kirándulás
Ünnepi hangulatra nemcsak úgy tehetünk szert, hogy belevetjük magunkat egy adventi piac forgatagába. Sokkal különlegesebb és emlékezetesebb módja lehet a lelki ráhangolódásnak egy szakrális kirándulás. A Dél-Dunántúlt vallási sokszínűség jellemzi. Emberi léptékű történelmi kisvárosiban, szelíd dombok közt megbújó aprócska falvaiban az utazó ma is megtalálja a régió jellemző hagyományait, vallási kultúráját. Különlegességük, hogy évszázadok óta együtt él bennük a magyar mellett a horvát, a szerb, a Duna-menti sváb, a székely és a roma kultúra is. A pécsi UNESCO Világörökség a római kori kereszténységbe vezet minket, de itt őrzik a magyarországi legtöbb török kori emléket is.
Keresztény emlékek után kutatva a Pécsi Püspökség a legjobb kiindulópont. A terület római kori központja, Pécs elődje, Sopianae város volt, melynek virágkora a 4. századra tehető. A legjelentősebb ókeresztény emlékek, amelyek a Világörökség részei, a Dóm téren és a Székesegyház közelében találhatóak. Az Ókeresztény Mauzóleum, Péter Pál és Korsós sírkamrák, a Cella Septichora Látogató Központ másfél évezreddel repít vissza minket az időben.
Pécstől félórányi autóútra, Siklóson található Máriagyűd, Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye. A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették ferences szerzetesek. A gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Máriagyűd a hazai szent helyeket összekötő Magyar Zarándokút végpontja. Bármerre térünk Baranya megyében, árpádkori templomokba botlunk: Cserkúton koraközépkori (XIII.századi) egyhajós épületet találunk, Kővágószőlősőn, a Jakab-hegy tövében a Sarlós-Boldogasszony plébániatemplomát, melynek XII. századból származó, tekintélyt parancsoló tornya 35 méter magas. A Mecsek hegyvonulataival határolva Mánfa Baranya egyik legszebb fekvésű helye, rendkívül változatos táji adottságokkal rendelkezik. XII. századi temploma egyhajós; érdekessége, hogy a török hódoltság alatt is épen maradt.
Törökkori emlékek nyomán keressük fel Jakováli Hasszán dzsámiját! A Pécsen található építmény az egyetlen a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A 17. században élt török tartományvezetőről elnevezett dzsámi négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített kupolával fedett. Jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, amelynek erkélyéről naponta ötször hívta imára a muszlim hívőket a müezzin. Napjainkban a Jakováli Hasszán-dzsámi múzeum, és ugyanakkor működő muszlim imahely.
A Zsidó vallás legjelentősebb emléke a régióban a pécsi zsinagóga, mely 1868 és 1869 között épült romantikus stílusban. A zsinagóga Nyugat-Magyarország legnagyobb ilyen jellegű építménye. A homlokzat jellegzetessége a félköríves timpanonba elhelyezett díszes óra, amely felett a következő jelentésű szöveg olvasható: „Mert házam az imádság házának neveztessék minden nép számára.” Az orgona a pécsi Angster Orgonagyár munkája, s arról nevezetes, hogy a híres gyárnak ez volt a legelső legyártott hangszere.
Magyarország egyetlen működő szerb-ortodox kolostora a Tolnai megyei Grábóc faluban található. Múltja több mint 400 évre nyúlik vissza. 1585-ben a dalmát tengerpart egyik szerb kolostorából, Dragovicból öt szerzetes elindult, hogy a Dél-Dunántúlon kolostort alapítson és ellássa a paphiánnyal küzdő hívek lelki szolgálatát. A domboldalon álltak még az Árpád-kori bencés apátság romjai, melynek falain keresztény szentek képeit lehetett felismerni. A hely szelleme vonzotta ide a szerzeteseket, akik a patak mentén építették fából készült celláikat. A ma is működő kétszintes kolostorépület 1994 óta a szerb egyház használatában van.
Siklósra, ahogy az ország más településeire is, a szerbek a török elől menekülve érkeztek a 15. században. Az első templomot az ortodox hívők 1738-ban építtették meg, amely azonban leégett. Később ismét fölépítették az imahelyet. Mai alakját 1806-ra nyerte el. Napjainkra ismét régi fényében tündököl: a 2006 szeptemberében ünnepelt 200 éves évfordulóra teljesen rendbe hozták. Az ikonosztázzal is fölszerelt, copf stílusban újjáépített szerb templom egyhajós, süvegboltos mennyezete különleges építészeti megoldást és látnivalót jelent.
Az Ormánság leghíresebb kincsei a festett fakazettás református templomok. A fenyőfára temperával festett díszítő elemek szimbólumrendszerei az ősi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk. A legkiemelkedőbb közülük a drávaiványi templom, melynek mennyezetén 167 darab festett fakazetta található. A mennyezet középpontjában, napkorongban van az úgynevezett „király kazetta” a készíttetők adataival. Itt található az egyetlen figurális rajzú ábrázolás, a kardot tartó, halfarkú koronás női alak (sellő), mellette csőrében olajágat tartó galambbal és hallal.
