2050-RE MINDEN MÁSODIK EMBER RÖVIDLÁTÓ LEHET A WHO SZERINT
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének közel fele rövidlátó lehet. A modern életmód, a tartós közeli fókusz és a digitális eszközök fokozódó használata jelentősen befolyásolja a szem működését, és a kutatások szerint összefüggést mutat a rövidlátás kockázatával.
Evolúciós értelemben a szemünk „alapüzemmódja” a távolra látásra optimalizált, míg a mai életvitel – legyen szó munkáról, tanulásról vagy szabadidőről – jellemzően közeli fókuszra épül. Az NMHH 1 szerint a magyarok átlagos napi 4,2 órát töltenek különböző képernyők (TV, telefon, számítógép) előtt, ez az ébrenlét jelentős részét teszi ki. A 16-35 évesek okkostelefonon közel 4 órát, a 16-19 éveseknél ez már 5 órára nő. A hosszú ideig változatlan távolságra történő fókuszálás, a ritkább pislogás és az intenzív koncentráció egyaránt hozzájárulhat a szem túlterheléséhez, amelynek tünetei a lakosság széles körében megjelenhetnek: a dolgozó felnőttektől az idősebb korosztályokig.
A szemfáradtság, a homályos látás, a fejfájás vagy a gyors kontrasztváltások nehézsége gyakran a nem megfelelő korrekció vagy a tartós közeli terhelés első figyelmeztető jelei. Tavasszal, amikor többet tartózkodunk a szabadban, erősebb a természetes fény, és gyakrabban nézünk távolra, ezt különösen gyakran tapasztalhatjuk.
Tavaszi fényviszonyok: miért vesszük észre ilyenkor jobban a problémákat?
Ahogy világosabbá válik az idő, erősödik a napsütés és nő a kültéri aktivitás, a szemnek újra alkalmazkodnia kell a nagyobb kontrasztokhoz és távolabbi fókuszpontokhoz. Ilyenkor derülhet ki, hogy egy korábban alig érzékelhető dioptriaeltérés valójában jelentősen befolyásolja a látás minőségét, például a távoli táblák később élesednek, az esti vagy szemből érkező fények csillogóbbnak, széthúzódónak tűnnek, a gyors fókuszváltások (pl. kerékpározásnál, vezetésnél) pedig lassabbak vagy bizonytalanabbak. A szakemberek szerint ez sokszor nem a napszemüveg hibája, hanem a nem friss vagy nem megfelelő
dioptria eredménye.
Szemünk egészségének elhanyagolása és a folyamatosan növekvő képernyőidő, pedig nem kecsegtet túl sok jóval számunkra a jövőben. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO előrejelzése szerint 2050-re akár minden második ember érintett lehet a rövidlátást illetően.
„A látás nem statikus adottság, hanem dinamikusan változó funkció. Amikor az életmódunk átalakul, több vezetés, több sport, több kültéri aktivitás, a szemünknek is újra kell kalibrálnia magát.” – mondta az Ofotért optometriai szakértője.
A nem megfelelő korrekció fejfájást és fokozott szemfáradtságot is okozhat, ami tovább rontja a koncentrációt és a figyelmet. Ezért a látás minősége nem csupán komfortérzet kérdése, hanem konkrét biztonsági tényező autóvezetőknek, kerékpárosoknak, motorosoknak egyaránt. A közlekedésben a reakcióidő, a kontrasztérzékelés és a távolságok helyes megítélése alapvető biztonsági tényező. Egy enyhe látáshiba, amely zárt térben nem tűnik fel, a dinamikus közlekedési helyzetekben már komoly kockázatot jelenthet. A rosszul korrigált látás az utakon kiemelten veszélyes szituációkat okozhat: később észleljük a gyalogosokat, járműveket, útburkolati jeleket, a távolság- és sebességbecslés jóval bizonytalanabb, emellett nagyobb az esély a hibás manőverekre. A nem megfelelő korrekció fejfájást és
fokozott szemfáradtságot is okozhat, ami tovább rontja a koncentrációt és a figyelmet.
A látást is érdemes „tavaszra hangolni”
A tavasz a megújulás időszaka. Ahogy a szervezetünk átáll az aktívabb szakaszra, úgy a szemünk működésének is alkalmazkodnia kell a változó környezethez. A rendszeres látásellenőrzés a biztonság, a teljesítmény és a jó közérzet alapja. Márciusban az Ofotért és a Vision Express országos ingyenes látásvizsgálattal támogatja, hogy mindenki – életkortól és látáshibától függetlenül – egyszerűen és időben ellenőrizhesse látását. A korai felismerés segít megelőzni a hosszabb távú romlást, javítja a mindennapi komfortot, és jelentősen hozzájárul a biztonságos közlekedéshez.
