2016-OS REKLÁMTORTA AZ EVOLUTION KONFERENCIÁN
A Rúzs és Más képviseletében az Evolution konferencián jártam, hogy a rakétasebességgel feljlődő digitális világgal tartsam a lépést. Bár koromnál fogva nem vagyok digitális bennszülött, munkám következtében Always on üzemmódban vagyok és lehetőleg mindent szeretnék érteni abból, ami a virtuális világban zajlik. Na persze már annak is örülök, ha legalább a legjelentősebbeket felfogom. A naponta 1000 főt befogadó kétnapos rendezvény első napján egy hétre való előadásmennyiségből válogathattam, mivel az “Értékek viadala” alcímmel futó gigakongresszus nonstop egyszerre 5 teremben zajlik. Bevallom nehéz volt a választás – egyik teremtől rohantam a másikig és sajnáltam, hogy nem tudok osztódni – se szeri se száma nem volt a rövid, lényegretörő és tanulságos előadásoknak. Sok érdekességet hallottam többek közt automatizált kampányokról, chatbotokról, kríziskommunikációról, personal brandingről, influencer marketingről, a dark social felemelkedéséről, Shazam-ról és egyéb ínyencségekről.
REKLÁMTORTA
A hátráltató tényezők ellenére élénkül a reklámpiac – tudhattuk meg az Evolution 2017 konferencián megrendezett sajtótájékoztatón, ahol a Magyar Reklámszövetség társszövetségeivel együtt ismertette a 2016-os reklámköltési adatokat.
A 2015-ös Reklámtortához képest (142,7 milliárd Ft) a 2016-os Reklámtorta (160,06 milliárd Ft) 12,11 %-os növekedése biztató képet fest a reklámpiacról, de a változás mögött tapasztalható tendenciák figyelembevételével kevésbé pozitív a végkicsengés.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke hangsúlyozta: „2015-ről 2016-ra több mint 80%-kal nőtt az állami költés mértéke . Ugyanakkor tavaly kiemelt sportesemények is, mint a Foci EB és Olimpia, pozitív irányba befolyásolták a hazai reklámköltéseket. A reklámköltések továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP arányos szinttől: az egy főre jutó reklámköltés az egy főre jutó GDP arányában 2008-ban 0,9%, míg 2015-ben 0,6% volt.”
Kiszámíthatatlan szabályozási környezet fokozta a piaci bizonytalanságot
A hirtelen jött médiapiaci változások erős befolyással voltak nemcsak az iparági szereplőkre, hanem a fogyasztókra is
Több médium váratlan megszűnése (Metropol, Népszabadság, Class FM), az új szereplők piacra lépése (Ripost, Rádió 1, Lokal) és a médiatulajdonosi változások nemcsak a média-, hanem a szolgáltatói- és hirdetői szegmensek működésében is megtorpanást okoztak mindamellett, hogy a fogyasztók média fogyasztási szokásait is átrendezték.
A digitális reklámtorta-szelet nagysága és a nemzetközi szereplők térhódítása tovább nőtt.
Az online piac vezető szerepe tovább emelkedett: 2015-ben 37,5%-ot, 2016-ban pedig több mint 40%-ot hasított ki a reklámtortából. Biztató, hogy ezen a területen minden szegmens növekedést mutatott 2016-ban.
A várakozások feletti mértékben, 22%-kal bővült itthon a digitális reklámköltés, melyre 68 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások. A mobilon történő reklámozás kezdi utolérni az emberek médiahasználati változását, nagyságrendje 80%-os bővüléssel megközelíti a 17 milliárd forintot. 2017-re további kétszámjegyű növekedést várnak a piac szereplői.
A sajtó reklámbevételei és a lapeladásból származó bevételei is minimálisan növekedtek a 2016-os évben, ezzel a sajtó megőrizte a harmadik helyét a reklámpiaci tortában. A sajtópiac 32,352 milliárd forint reklámbevételt (+118 millió Ft) és 58,124 milliárd forint lapeladásból származó bevételt (+172 millió Ft) ért el 2016-ban.
A szektor hirdetési bevételeinek 50%-át továbbra is a napilapok és a női lapok reklámbevételei adják.
Közel 10 százalékot nőtt a hazai adatvezérelt direkt marketing piac a tavalyi évben, mely összességében 31,9 milliárd forintos teljesítményt mutatott 2016-ban.
Annak, ellenére, hogy a Class FM sugárzása november 20-án megszűnt, a rádiós piac 5,6%-os növekedésre tett szert, ami önmagában is rekord eredmény! A 9,57 milliárdos bevétel azt mutatja, hogy a piac összes szereplője nagyszerű munkát végzett az elmúlt évben. Számos változás volt tavaly a rádiós iparágban, ennek ellenére a lakosság 89%-a továbbra is hallgat rádiót havi szinten, átlagban naponta 2,5 órát.
Az outdoor hirdetések (óriásplakátok, citylight, egyéb) valamint az ambient szektor (egyedi járművek, promóciók, építési hálók) szintén növekedést könyvelhettek el, ahogyan a mozireklámok is. A mozi médiában évről-évre egyre többet költenek a hirdető partnerek, de a tavalyi 50%-os reklámköltés minden várakozást felülmúlt.
A 2016. évre vonatkozó televíziós reklámpiaci felmérés adatainak összesítése még nem zárult le, így egyelőre sajnos nem állnak rendelkezésre adatok.
